zsempet

Azok ott hattyúk?

Month: April, 2008

by lucia

Nyitva van most már a konyhaajtó folyamatosan. Valakik lenyírták a füvet, inkább én szeretném, de ha egyszer benne van a közösköltségben, hát nem ugrálok. Ősszel felásom a kis részt az ablakom előtt és jövő tavasztól odaveteményezek. A százgeneráció óta városlakó értelmiségi család ellenére akkora paraszt vagyok, mint az ólajtó. Ülünk kint a pokrócon és reggelizünk, elképzeljük milyen lehet a hangyának a gigantikus nagy szöszök közt házméretű morzsákat keresgélni. Ha megfordul a szél, odahordja az autók hangját, de ha visszafordul, szóhoz jutnak megint a madarak.
Néha napokig meg se tudnék szólalni, szerintem ezt senki se érti igazán, hogy lehet valaki ennyire gátlástalan és csöndes egyszerre. Olyan hangom van belül, mint a Calebnek, csak gitározni nem tud. Meg koncertezés helyett csak csendben dudorászik. Néha elordít valami tényt.
A Rómaiparton találhatók a város legjobb éttermei. A büfék hiltonjai és forszízonzjai. Forró, ropogós a hekk, a hagymakarika olyan finom, hogy a farkamra húznám, az uborka pont amilyennek lennie kell, a kenyér mindig friss és lágy és hófehér, a kolbász roppan, a sültkrumpli  friss. Milyen magas most a víz. Nézd, ott pisil a kislány a szomszéd terasz alatt. Érzed ezt a rohadásszagot? Jó most ez a sör. Hát így.

Advertisements

by lucia

Egy tizenhét körüli csávó ül a villamoson. Nyomja a péespét. Megszólal a telefonja. Ordít. Heló! Megyek. Megyek, megyek! Beugrok a szexshopba és megyek. Jó. Naheló!
Elfordulok röhögni és látom, hogy elfordulnak röhögni. A csávó a következőnél leszáll, átmegy a sínen a villamos előtt és megy a szexshophoz. A hátsó zsebéből kilóg a péespé.

by lucia

Az, hogy a valakinek a háromszázhatvan négyzetméteres lakásában töltöm a napot, csinálok fényképeket és eszem a kéteringes répát, miközben nézem, ahogy valakik sokpénzért ultiznak a szoba közepén, meg az is, hogy hiába mondok egy csomó mindent nem hallgat rám akinek kéne, meg az is, hogy unom, aztán mégse, és telefonon elintézem, aztán az, hogy mintha valaki egyre jobban támaszkodna a vállamra de közben nekem se ér le a lábam, így együtt fárasztó.
Aztán attól, hogy velem van a gyerek este, hogy játszunk, hogy besuhog az eső esésének hangja a nyitott ajtón át, meg hogy ott vagyunk együtt majdnem bőgök.
Erre jön egy kis önök kérték és aztán három perc aktív, amelyben a fogatlan megtért bácsi felesége mérgesen mondja, hogy a bácsi háromszázhatvan fokos fordulatot vett, és erről nem csak a négyzetméter jut eszembe, hanem az is, hogyan kell röhögni.
Van egy lopott acéltartály a földemben, ami nem az enyém és ahol egyre sürgősebben le kéne vágni a füvet és valószínűleg sose lesz már csapvíz.

by lucia

Most épp ezt hallom: Áj kenat hír ju bikoz jor vojsz iz kájndaflájk a dártvéder vojsz rájtná, ájm szorri.

by lucia

Négykor pípíem, ezért odaadja nekem a cégeskombit, és a rádión
ugyanazok jönnek gombnyomásra ugyanabban a sorrenben amik nálam szoktak
és visszaérünk időben az oviból, a gyerek a csocsóhoz, én a mítingre és
persze semmi sem olyan, amilyennek szeretnénk, de ez benne van a
szerződésünkben.
Aztán mindennek vége, induljunk haza, milyen jó,
hogy még mindig világos van és nem esik az eső. A gyerek a vázon én
tekerek, így lassan jutunk át a város másik felébe, de mindegy, majd
megállunk gyakran pihenni. A gödörben kóla, én sört kapok, meg eszünk
egy szendvicset és egy zacskó pisztáciát. Aztán tovább, a lánchídon
szédülünk, az alagút előtt nyomja a seggét a váz, ezért pihenünk.
Hánynia kell azt mondja, hát az szar ügy, az alagút túlvégén kap egy
buborékos vizet, az sokat segít. Mondom neki, hogy talán nem úgy kéne
kezelni a pisztáciát, mint a tökmagot, hogy összegyűjti a
meghámozottakat és aztán úgy eszi két pofára. Egyetért. Kicsit zöld a
feje. Kibírja majdnem hazáig lépcsővégű utcán kezd csak el rókázni, de
szépen előrehajol, nem lesz olyan a cipője se, csak azért fogom a
fejét, mert tudom, hogy az jól esik. Hát elcsapad a hasad. Hát el.
Aztán még reggel hatkor is jön roham, ahogy előtte óránként. Persze
álmos, nekem kell emelnem a vödörhöz a tarkójánál fogva, félig csukott
szemmel hullámzik a teste az öklendezéstől. Ma ropi, kamillatea,
főttkrumpli.

by lucia

"Egy katolikus iskolába jártam indiába, bár nem vagyok katolikus, de oda jártam, hogy miért, nem tudom, de végülis nem volt nagyon szar. Hetedikbe volt ilyen szex óra, hogymondják ezt, felvilágosító óra. A tanárnő elkezdte magyarázni, hogy hát bizonyára észrevettük, hogy az osztályba vannak fiúk és lányok és hogy nem vagyunk egyformák. Aztán feltette a költői kérdést: Fiúk! Megtörtént már veletek, hogy fehér színű váladék jött a péniszetekből? Mindenki a nyakát behúzva kussolt, még vihogni sem mertünk. Az egyik osztálytársunk viszont a kezét lengetve jelentkezett és így kiáltott: Igen asszonyom!
Élete legnehezebb öt éve volt az, amit még ott töltött abban az iskolában velünk"

by lucia

Kitesz az asztalra egy ötvenest, két húszast, három tizest és két ötöst. Azt mondja:
– Mondtam Áronnak tegnap, hogy amíg kimegyek, számolja meg ezt a pénzt. Mikor visszajöttem, mondta, hogy nyolc.
– Megszámolta.

by lucia

Üdvözlöm Péter, én a Krekácsné vagyok, a Krekács Magdi édesanyja Kecskemétről. Valamikor maguk egy osztályba jártak vagy ezer éve.
Igen. Együtt jártunk általánosba. Valami baj van Magdival?
Nem, semmi baj a Magdival. Azért hívom, mertvan egy remek üzleti lehetőségem.
Igen.
Ma jön Pestről egy vezető, ő fog pontosabban elmondani nekem mindent, de az a lényeg, hogy nagyon-nagyon jó lehetőség.
Igen.
Nem tudom, érdekli-e.
Nem érdekel.

by lucia

Az van, hogy megy a gyárba Imre, és pont amikor kapná be a maró a Pistabát, az Imre épp arra jár, megy cigizni ugyanis, és megfogja az Pistabá köpenyét és egy nagyot ránt rajta és a Pistabá nem szédül be végülis a maró meg az anyag közé és csak nézi ijedten, ahogy lenyomja a marót a hidraulika és beindul a fordulatszám. Aztán a Pistabá este a kocsma előtt odakiabál a Gézunak, hogy Gézukám, álljál meg, mert jön az ótó, és Gézu leteszi a lábát és pont ott megy el az autó és Gézu megmenekül. Aztán Gézu másnap a Micinénivel áll a boltban egy sorba és ahogy kijönnek, hát a Micinéni megbotlik és biztoshogy a sárlekaparó hogyhívják beállt volna a fejébe, olyan magas az a lépcső ott a boltnál, meg olyan hülye helyen van az a kaparó, de a Gézu megfogja a Micinénit még időben. Aztán a Micinéni hazamegy, gazol, főz egy kis babfőzeléket a maradék bőrrel, belekever egy kis arzént és föltálalja a Pistabának, aki még mindig örül, hogy nem esett be a maró alá így, alig két évvel a nyugdíj előtt.

by lucia

Még mindig nincs mikor írni. Az új biciklimnek utánafordulnak a futárok. Van egy történetem arról, hogy nyolc hónap néma, áhítatteli csodálat és sóvárgás után "egyszercsak megfogott, berángatott egy szobába és kiverte a farkam!" Meg van egy másik arról, hogy tisztítóteát iszik a felspécizett bogaras. Van egy csomó történet arról, hogyan gyűlölik meg (gyűlölnek bele?) a beszédhibás esküvőszervezőt(be?) Meg egy ilyen kérdés, hogy csocsó? Amire bólintani kell, beszélgetni a régnemlátott haverokról és berúgni a gólt. Az új biciklimet úgy kell átemelni a dugóban veszteglő autók között. A sofőrök idegesek, de nem törik el a combomat egy kis plsz gázzal, mert biztos félnek, hogy betétlapot kéne adniuk.