by lucia

Ha nem magyar lennék, nem akarnék semmi más sem lenni. Elég csak pár napig olyanok közt lennem, akikkel nem tudok magyarul beszélni és hisztérikussá válok attól, hogy nincs egy bonyolult gondolatom sem, és senki sem érti, hogy mit akarok mondani. Az összes külföldi barátom összes sablonját értem és egyáltalán nem tudom elfogadni. Ha nem ismerném a nyelvem árnyalatait, fingom sem lenne az iróniáról, nem lenne humorérzékem és egyáltalán nem tudnám megközelíteni sem egyetlen gondolatomat sem. Egy magyarnak nem kell magyarázni a differance-ot, hiszen ez a gondolkodásunk alapja. Közhelyes történet az amerikai főiskolai tanár barát, akinek a diákjai Radnótit fordítanak a szemináriumra és engem kér meg, hogy írjam meg a sorok pontos jelentését. Én tíztől kettőig írom azt a mailt, amit hat sort magyaráz.
Az otthon az a hely, ahol az autóban ülve percenként látsz egy-egy olyan ablakot, ami mögött buliztál, ami alatt csajra vártál, ahonnan elküldtek mert részegen üvöltöztél, ahova sírva telefonáltál, mégis minden alkalommal újra képes vagy meglátni benne a szépet és képtelen vagy megunni.
Vagyok ami vagyok. Nem tudom ki vagy mi volt az apám, az anyám családja csupa titok. Anyai ágon van osztrák, vend, horvát, román és magyar a felmenőim között. És ez csak az a 150-160 év, amiről vannak papírok. Itt mindenki ilyen. A legtöbbször csak figyelem és csodálom a rugalmasságot, kiszámíthatatlanságot, sokszínűséget, ami ettől itt van. Végtelenül büszke vagyok arra, hogy itt senki sem hasonlít senkire. Se külsőre, se belül.
Fasza itt élni. Imádnivaló a hőség nyáron és a téli hideg még jobb. Ritmusban tart, ad teret a bezárkózásra, aztán pedig szélesre nyit, akár akarod, akár nem.
Nekem az itteni nyár a nyár, az itteni tél a tél. Itt ismerem a fákat, itt ismerem a tárgyakat, az anyagot. Innen van minden élményem. Az itteni kódokat értem a legjobban, és mert az itteni kódokat megértem, rengeteg más kultúra kódját pillanatok alatt, könnyedén elsajátítom.
Van ez az ország, vagyok a lakója. Kötelességem elégedetlen lenni és akarni, hogy jobb legyen, hogy képes legyen változni.

by lucia

A testeden mindennek van funkciója. Az árok a szád két szélén arra van, hogy elvezesse a szemed alatt elolvadt hó levét.

by lucia

Ha nem magyar lennék nem tetszene itt semmi sem. Az emberek pont nem elég szenvedélyesek és nem elég hidegek. Az arcok pont nem felismerhetően karakteresek. A városok pont olyanok, hogy mindegy. A hegyek alig púpok, a tavakban mindenhol leér a lábam. A kaja szar. Ami jó lehetne, azt is csak közepesre sikerül megcsinálni. Bor van jó, de háromszor annyiba kerül mint a mégjobb bárhol máshol. Filmek, táncok, darabok vannak jók, de azért ki nem emelkedik semmi az európai átlagból. Van pár kurvajó könyv, de nem tudom, mennyire bírnám őket fordításban. Az egy-két szép tájból három-négy óra autózással simán lélegzetelállító helyekre kerülünk a határon túl. A múltunk kudarcok és felfuvalkodott buta expanziók, majd utána borzasztó ás fájdalmas összeomlások sorozata. Nincs összetartás, nyomokban sem lehet felfedezni a szeretetet. A családjától mindenki szabadulni akar. A hagyományok megvetendőek. A legerősebb örökség a torz kádári értékrend, ennek a legnépszerűbb alternatívája a protonáci neohorthyzmus. Sem a nép, sem a politikusok nem képesek objektíven megfogalmazni a problémákat és arra objektív, valós megoldást keresni. Nincs vita, csak gyűlölködés. Nincs hit. Az egyházak halottak és semmilyen szinten nem vesznek részt az életünkben. Ami New Age itt van, az leginkább hamisan nosztalgikus nemzeti múltkreálásból áll, illetve pszichológiai pótszer. Minimális a civil aktivitás, semmiféle hagyománya nincs és a legtöbb ember számára irreleváns. Teljes az érdektelenség. A szolidaritás nem létező fogalom. Mindent áthat az irigység. Nincsen a pénznek alternatívája. Nincs a szegénynek büszkesége, az értelmiségnek emelkedettsége, a tudósnak hitele, a szakembernek becsülete, a vezetőnek méltósága, az alárendeltnek alázata. Nincs vállalkozókedv, viszont hatalmas a kapzsiság. Akinek van pénze, nem hoz létre semmit. A befektetők a pénzen kívül nem adnak hozzá semmit, viszont azonnal még sokkal gazdagabbak akarnak lenni. Mindenki minden siker mögött mindig valami simlis ügyet sejt. A legtöbb kívülről sikeresnek látszó dologról pár év után kiderül, hogy valami simlis ügy volt mögötte. Nincs büszkeség. Nincs identitás. A nemzeti hovatartozás jelképei és értékei, a dolgok, amikre az embereknek gondolnia kéne amikor felmerül a magyarságuk, eltorzított késő kádárkori ötletek és butaságok, valamint harmincas évekbeli soviniszta torzulások veszélyes kevert maszlaga. Akinek ilyesmivel kéne foglalkoznia az az aktuálpolitikai érdekek és a saját gyűlölködése miatt elutasítja ezt, ezért aztán olyanok kreálják a nemzeti gondolatot, akik alkalmatlanok arra. Teljes a faji diszkrimináció, a nők mérhetően másodrendű állampolgárok, de ezt senki sem érzi problémának. Teljes a passzivitás. Az elzárkózás a standard viselkedés. Nincsenek közösségek. Minimális a lokálpatriotizmus. Mindenki gyűlöli a munkáját. Mindenki retteg, hogy elveszti a munkáját. Nincs lázadás, nincsenek vágyak, nincs pezsgés. Az ország egy terület. Teljesen érdektelen, lapos, szürke, unalmas vidék, tele olyan emberrel, akivel nem akarsz beszélgetni, tele olyan titokkal, amik izgalmas helyett inkább szomorúak.

by lucia

Van valahol egy raktár, ahova elcsomagolják ezt a nagy műkarácsonyfát. Ott van az igazi ünnep, ahol ez a fa van darabokban benejlonozva évente tizenegy hónapot. Vajon itt a plázában van ez a karácsonyszoba? Vagy ez egy bérelt terem lehet?

 

by lucia

Olyan vagy, mint egy boldog eszkimómama a gyerekével, mert mindketten ettetek és aludtatok eleget. Ezt mondtam ma egy régi barátnak, hogy örüljön, hogy gondol valaki rá.

Gyere fogózzunk! Ezt is mondtam sokszor a koripályán, de alig játszottunk valamit, mert a gyereket elkeseríti, hogy fullad az asztmától, pedig nem is fullad, de amikor nem fullad, akkor is csak az jár a fejében. De pár éve már nem sírok helyette.

Írtam egy amerikai barátomnak egy félmondatot, hogy az egyik kedvenc híres magyarom Robert Capa. Ebben a Magyarországban ő nem is számítana magyarnak, összeírandó zsidó. Ha ő az egyik kedvencem, akkor én sem számítok magyarnak? Összeírandó katolikus? Vagyis még az sem, mert nem kereszteltettek meg? Összeírandó vallástalan hívő? Vagyis bocs, a zsidó származás, nem vallás, akkor összeírandó gój? Úgy szétvernék valamit.

Amúgy meg mindegy.

by lucia

Lábujjhegyre teszem a narancsot, úgy pipiskedik a kiürült borospohár melett, mint egy kövér és alacsony balettos. Én még mindig a csúcson vagyok, csak már nincs kedvem ráállni. Tetszik érteni?

Ma találkoztam egy bloggernővel, aki csillogott egy csávó miatt és nem ettem halat. Láttam lapos jaguárt is és megnéztem egy üzletet kívülről. Nagyon furcsa volt világosban az utcán lenni.

Szatyrok miatt tolni a bringát jobb, mint defekt miatt. Ez a két okom van. És arra is rájöttem, hogy sokkal jobban szeretem bringázni a telet mint a nyarat.

Amúgy meg ashtanga ashtanga ashtanga.

by lucia

Lábujjhegyre teszem a narancsot, úgy pipiskedik a kiürült borospohár melett, mint egy kövér és alacsony balettos. Én még mindig a csúcson vagyok, csak már nincs kedvem ráállni. Tetszik érteni?

Ma találkoztam egy bloggernővel, aki csillogott egy csávó miatt és nem ettem halat. Láttam lapos jaguárt is és megnéztem egy üzletet kívülről. Nagyon furcsa volt világosban az utcán lenni.

Szatyrok miatt tolni a bringát jobb, mint defekt miatt. Ez a két okom van. És arra is rájöttem, hogy sokkal jobban szeretem bringázni a telet mint a nyarat.

Amúgy meg ashtanga ashtanga ashtanga.