by lucia

Feküdt a fiú kint a teraszon, a kutyával. Kint aludt nyáron akkor már évek óta a konyha mögötti teraszon, ami pont nem volt elég széles ahhoz, hogy kényelmesen lehessen rajta üldögélni. Kint feküdt a régi szivacson, aminek a huzatját gyerekkorában sosem értette. Nemrég, talán a gimnázium első osztályában jött rá, hogy az ismétlődő minta egy-egy eleme egy-egy mackót ábrázol. Középen volt a szivacson egy nagy lyuk, mert egyik májusi reggel a fiú nem támasztotta fel a falnak és napközben kirágta a kutya. Ott a mackók sem folytatódtak és éjszakánként oldalvást körbe kellett kiflizni azt a lyukat, mert ahhoz nem volt elég nagy, hogy beleillessze a csípőjét, viszont volt akkora, hogy zavarja, ha ráfeküdt.
Odabent a konyhában közben egy részeg férfi alsógatyában arról magyarázott az anyjának, hogy kurvára leszarja, hogy most megtudta a nevelőapja, hogy ők basznak. Az anyja is nagyon részeg volt, csak annyit tudott mondogatni, hogy nem kellett volna elmondani. Nem kellett volna elmondani. A fiú lassan, óvatosan oldalra nézett, hogy ne tűnjön fel, hogy nem alszik. Újra megnézte a nevelőapja cigarettájának parazsát a hálószoba ablakában.

by lucia

Megjelentem, és mindenki elhallgatott. A sarkakilógós pincérnő elejtette a kávéspoharat a mosogatóban, a megvágott ujján lett még egy piros a körme mellett, aztán az egyik piros lecsöppent és lyukat vágott az ultrás habban, egy kürtőt, víznyelőt, amiben lábát töri a gyakorlatlan turista, ha nem figyel, annak ellenére, hogy letért a piros kockáról.
A zenegép nem hallgatott el, szólt tovább a Z11 a kislemezről, amit egy kar rakott fel a törzsvendégeknek. Elég hangosan szólt, mégis alapvetően csendérzése volt az embernek. Olyan hangsúlyosan nem szólt senki. Olyan feltűnően nézett mindenki. Tudtam, hogy ha megtorpanok, aláhúzom a csendet, ezért céltudatosan a pulthoz mentem. Nem raktam le a vállamról a zsákot pedig nagyon nehéz volt, de úgy éreztem, túl sürgős ügyben járok ahhoz, hogy a zsákkal foglalkozzak.
– Csókolom. Ez biztos fáj – mondtam a pincérnőnek, aki éppen egy papírzsebkendőt áztatott vérrel át. – Tetszik tudni adni egy fröccsöt nekem? Kicsit?
És most letettem a zsákot. Óvatosan. Mindenki beszélni kezdett, a pincérnő pedig adott egy fröccsöt nekem. Én felhajtottam az italt, és kértem szépen még egyet. Oldalt fordultam, hónaljal támasztva a pultot és megnéztem a telefonomat. Fél kilenc.
Lehajoltam és kibontottam a zsák száját. A pultra tettem a tárcámat, a telefonomat, a kulcsaimat. Egy széket húztam magam mellé, és ráraktam a sapkám, aztán a pólóm, a nadrágom és az alsóm. A szandálomat a szék két első lába közé tettem. Aztán finoman megrugdostam a zsákot, körülnéztem, és fejbelőttem magam.
Kimásztam a zsákból, és megittam a pulton álló fröccsöt. Aztán felvettem az alsóm, a nadrágom, a pólóm és a sapkám. A szandálomat a székre ülve vettem fel. Zsebreraktam a kulcsaim, a tárcám, és megnéztem a telefonom. Kilenc harmincöt. Lehajoltam, és megnéztem a pulzusomat, hogy biztos halott vagyok-e.
– Csókolom – mondtam aztán a pincérnőnek. – Kérhetnék még egy fröccsöt? Bocsánat ezért. Tetszik tudni, van belőlem több példányom is.

by lucia

Megjelentem, és mindenki elhallgatott. A sarkakilógós pincérnő elejtette a kávéspoharat a mosogatóban, a megvágott ujján lett még egy piros a körme mellett, aztán az egyik piros lecsöppent és lyukat vágott az ultrás habban, egy kürtőt, víznyelőt, amiben lábát töri a gyakorlatlan turista, ha nem figyel, annak ellenére, hogy letért a piros kockáról.
A zenegép nem hallgatott el, szólt tovább a Z11 a kislemezről, amit egy kar rakott fel a törzsvendégeknek. Elég hangosan szólt, mégis alapvetően csendérzése volt az embernek. Olyan hangsúlyosan nem szólt senki. Olyan feltűnően nézett mindenki. Tudtam, hogy ha megtorpanok, aláhúzom a csendet, ezért céltudatosan a pulthoz mentem. Nem raktam le a vállamról a zsákot pedig nagyon nehéz volt, de úgy éreztem, túl sürgős ügyben járok ahhoz, hogy a zsákkal foglalkozzak.
– Csókolom. Ez biztos fáj – mondtam a pincérnőnek, aki éppen egy papírzsebkendőt áztatott vérrel át. – Tetszik tudni adni egy fröccsöt nekem? Kicsit?
És most letettem a zsákot. Óvatosan. Mindenki beszélni kezdett, a pincérnő pedig adott egy fröccsöt nekem. Én felhajtottam az italt, és kértem szépen még egyet. Oldalt fordultam, hónaljal támasztva a pultot és megnéztem a telefonomat. Fél kilenc.
Lehajoltam és kibontottam a zsák száját. A pultra tettem a tárcámat, a telefonomat, a kulcsaimat. Egy széket húztam magam mellé, és ráraktam a sapkám, aztán a pólóm, a nadrágom és az alsóm. A szandálomat a szék két első lába közé tettem. Aztán finoman megrugdostam a zsákot, körülnéztem, és fejbelőttem magam.
Kimásztam a zsákból, és megittam a pulton álló fröccsöt. Aztán felvettem az alsóm, a nadrágom, a pólóm és a sapkám. A szandálomat a székre ülve vettem fel. Zsebreraktam a kulcsaim, a tárcám, és megnéztem a telefonom. Kilenc harmincöt. Lehajoltam, és megnéztem a pulzusomat, hogy biztos halott vagyok-e.
– Csókolom – mondtam aztán a pincérnőnek. – Kérhetnék még egy fröccsöt? Bocsánat ezért. Tetszik tudni, van belőlem több példányom is.

by lucia

Kitaláltuk például a nagypályás pókfocit, és mondtuk sokáig a közvetítést hatodikban, hogy Kovács mászik. Mááááásziiiiiik. Még mindig. Mindjárt eléri a labdát. Ééééés ott van. Viszi. A felezővonaltól elindultak a hátvédek. Mint egy mérges darázsraj. Perceken belül odaérnek. Kovács megáll és figyeli, ahogy a hátvédek helyezkednek. Közben pihen egy kicsit, és fontolgatja a cseleket.

A hétvégén megöltem egy csomó darazsat. Közben fakó volt minden. Szarul hívták elő, vagy rosszul exponálták. Szólni fogok az operatőrömnek, hogy ügyeljen jobban a technikai részletekre. A beállítások általában tökéletesek, pont érdekesen dekomponáltak a képeim, a ritmus jó, a mozgások is, de a fényeléssel egyre több a problémám. Arról nem is beszélek, hogy én milyen szakmai hibákat vétek a rendezésben. Az az én bajom. Az én aranyoroszlánom le a vécén, na.

by lucia

A Dédi megpróbálta megérezni, hogy milyen lenne férfinek lenni. Hogy milyen lenne például birtokolni valakit. Valahogy macskásan aktív és szenvedélyes volt az ágyban, mintha tudta volna, hogy az, ami ott történik köztük tényleg titok marad. Kiélvezte, hogy ott nem kell a mások véleményét figyelembe venni. Nem is vette figyelembe még a férje véleményét sem, akit először megdöbbentett a dédi felszabadultsága, aztán pedig örült neki. Nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni, hogy nem közös ez a szenvedély, hogy nem kettejükből fakad, hanem ez a Dédi öröme, az ő magányos élvezete, amire ő, András, csak eszköz, vagy még az sem.

A Dédi megpróbálta megérezni, hogy milyen lenne férfinek lenni. Elképzelte, hogy a testén kívül érzi azt, amit most a testén belül. Érezte, ahogy maga köré feszül a hüvelye, hogy a szeméremajkai két oldalról rásimulnak a péniszére. Csak sejtette, hogy mit kellene éreznie férfiként, de nem merte megkérdezni Andrást, aki a könyökére támaszkodva mozgott benne, az arca Dédi arca mellett, mintha figyelne valamit a párnán, valami olyan fontos dolgot, amihez még a szemét is be kell csuknia. Mennyire akar, gondolta a Dédi. Hogy mozgatja a természet. Mintha túl akarna esni rajta.

Állj! Állj! – szólt Andrásra. Húzd ki! András egy szó nélkül engedelmeskedett. Odaadó és szerelmes arcot vágott, észre sem vette, hogy a Dédi mosolya ingerült és lenéző. Fordulj meg. András vigyorogva engedelmeskedett, de a Dédi nem ráült, hanem szétkényszerítette a lábát és a hasa alját odaszorította András nedves, és lassan puhuló péniszéhez. Dédi szőre csiklandozta András herezacskóját. Dédi letámaszkodott András vállai mellett, kis mellei pont András arcára mutattak. Ühhm, szólt a Dédi jó hangosan és nyomott egyet a csípőjével. Ahh, szólt és újra döfött egyett. Öhh. Ahh. És közben becsukta a szemét, mintha élvezné. Jó? kérdezte aztán. András nem szólt semmit. Höhh, huhh, mmm. szólt a Dédi. Egyre gyorsabban lökte Andrást. Mmm. Mmm.

Szomorúság avagy esik az eső avagy miért élünk avagy mi értelme bárminek egyáltalán avagy egy nihilista molnár kalandjai a beönt

by lucia

by lucia

A Zsuzsinak például gyereke lesz, neki is lesz, mennyi mindent meg fog érteni úgy, hogy HOPP, meg persze egy csomó minden mást meg nem, dehát ez ilyen, gondolom. Persze nem fog együtt játszani az Áron meg az ő gyereke, mert az Áron már kilenc éves, nagy fiú. Talán lesz olyan, hogy az Áron ki lesz akadva, hogy egy helyen mért nincsenek felnőttek, mért van ennyi kis hülye, és az egyik kis hülye a Zsuzsi gyereke lesz és mondjuk az Áron már túl lesz azon, hogy szívjon, de a Zsuzsi gyereke meg pont akkor lesz olyan, hogy az elitgimiből kilógva a parkban és visszamennek beállva órára meg ilyenek, és az Áron meg pont akkor lesz abban az időszakban, hogy a hajába túr és fölnéz, és a Zsuzsi gyereke meg akkor éppen növeszti majd a haját, és rövid szoknyát hord, mert mondjuk lánya lesz a Zsuzsinak, és az Áron a hajába túr és fölnéz, aztán megfogja a sörét, szép nagy ívben odafordul, mintha mondana valamit annak a rövid szoknyás lánynak, de persze nem mar majd megszólalni egyáltalán, de a Zsuzsi lányában lesz annyi, hogy beszóljon valamit, és tíz év lesz köztük, ettől lesz olyan izgalmas az egész. De sose fogjuk megtudni, hogy az Áron mért szomorú és a Zsuzsi lánya mért sír, az titok lesz örökre. Tíz év lesz köztük.

by lucia

Annak idején az apja mondta is neki sokat, hogy a Dácsia alapvetően jó kocsi, tulajdonképpen Renault licensz, nem fogyaszt sokat, kényelmes. A licensz szó jelentését még húsz éven át nem sikerült megtudnia, ezért a fejében egyenlő lett azzal, hogy nyugati. Aztán meg is kapta ajándékba azt a dácsiát és egyszer elvitt egy kövér, szemüveges csajt a bányatóhoz csak azért mert a csaj olyan készségesen jött, hozta a nagy melleit. Ezt se mondta még el sose, ha a csaj engedte volna, hogy megdugja, akkor most se írná le, de csak savanyú nyálszaggal dzsuvázta össze azokat a nagy csöcsöket, meg dörzsölték egymásnak a farmerokat, de még csak nem is dugást imitáló pózban, csak amúgy esetlegesen. Csaj nélkül kellett volna, meztelenül belemenni a vízbe, hátha akkor most nem félne a sötét víztől, nem jutna mindig az eszébe az, hogy mindjárt valami beleharap. Meg amúgy sem kellett volna az a csaj.

by lucia

Annak idején az apja mondta is neki sokat, hogy a Dácsia alapvetően jó kocsi, tulajdonképpen Renault licensz, nem fogyaszt sokat, kényelmes. A licensz szó jelentését még húsz éven át nem sikerült megtudnia, ezért a fejében egyenlő lett azzal, hogy nyugati. Aztán meg is kapta ajándékba azt a dácsiát és egyszer elvitt egy kövér, szemüveges csajt a bányatóhoz csak azért mert a csaj olyan készségesen jött, hozta a nagy melleit. Ezt se mondta még el sose, ha a csaj engedte volna, hogy megdugja, akkor most se írná le, de csak savanyú nyálszaggal dzsuvázta össze azokat a nagy csöcsöket, meg dörzsölték egymásnak a farmerokat, de még csak nem is dugást imitáló pózban, csak amúgy esetlegesen. Csaj nélkül kellett volna, meztelenül belemenni a vízbe, hátha akkor most nem félne a sötét víztől, nem jutna mindig az eszébe az, hogy mindjárt valami beleharap. Meg amúgy sem kellett volna az a csaj.

by lucia

A Buzzcocks jobb az itunesban mint a youtube-on.