zsempet

Azok ott hattyúk?

Month: August, 2011

by lucia

Ma reggel ahogy úsztam, a sávom jött velem, nem kellett bukófordulni egyáltalán. Azt gondoltam, milyen vicces, hogy kinyúlik a madencéből ez a sáv, de hátranéztem, és nem kinyúlt, hanem jött velem. Én úsztam, ő meg haladt. Végig a városon, utána széles, kétméterhúsz-mély árok. Kipróbáltam, fordulni is tud, de elég nehéz gyorsúszásban bevenni egy kanyart egy ötven méter hosszú sávval. Sokat emeltem ki a fejem és néztem előre, nehogy mondjuk beússzak egy villamos elé, és az beessen a vízbe. Megadtam az elsőbbséget és a pirosoknál is megálltam. Kicsit ámultak az emberek, de aztán a nagy melegben hamar rászánták magukat és beugrottak. Ott csücsültek a sáv végében, nézték a várost és hűsöltették a seggük. Aztán amikor már nagyon sokan lettek, és nekem nagyon nehéz lett, szóltam nekik, hogy menjenek, kössék el a saját sávjukat. Ki lehet fizetni a saját uszijegyet. Így is dögnehéz hajtani át mindenen egy egész egynyolcad medencét.

Advertisements

by lucia

Dean Moriarty szerette úgy a jazzt ahogy én szeretem azt ahogy Kisörspusztán szól a zene éjszaka és rezgődoboz vagyok én is és része a zenészek félkörének és aztán sírnék és sírok is mert a Sentimental mood a vége a nagyon hosszú útnak.

by lucia

Minden kék. Egy lány háton úszik, bénán fordul, de szépen, messze hátrateszi a kezét. Várom, hogy vágyjam a vízbe, próbálom kinyomni a bőröm felszínére az eheti félszet, legyen mit mosnia a hosszaknak. A lány újra fordul, megint bénán. Amit nem tanítanak, azt magadtól sajátítod el, de csak ha tudod, hogy mit kell tanulnod. Nem árt figyelni. Nézem, hogyan állandó minden és elhelyezem benne azt, ahogy múlok. Csak használatba kapunk mindent. Nincs tulajdonunk.

by lucia

Minden kék. Egy lány háton úszik, bénán fordul, de szépen, messze hátrateszi a kezét. Várom, hogy vágyjam a vízbe, próbálom kinyomni a bőröm felszínére az eheti félszet, legyen mit mosnia a hosszaknak. A lány újra fordul, megint bénán. Amit nem tanítanak, azt magadtól sajátítod el, de csak ha tudod, hogy mit kell tanulnod. Nem árt figyelni. Nézem, hogyan állandó minden és elhelyezem benne azt, ahogy múlok. Csak használatba kapunk mindent. Nincs tulajdonunk.

by lucia

Kint előre, az irodában meg hátrafelé megy az idő. Mi meg itt forgunk körbekörbe pont a kettő közt, tulajdonképpen a tengelyen. A légkondi zúgásától nem lehet hallani a nyikorgást.

by lucia

Taxiban ülök, sztár vagyok, a város nem is igaz, egy estét vagyok itt csak, minden érdekes, de semmi sem érdekel. A napom délután ötkor indul és reggel nyolckor végződik. Semmi sem igaz, de minden megtörténik.

by lucia

László a fiatal, sikeres távol-keleti ajándékbolt-hálózat tulajdonos és Ildikó, a filigrán marketingszakember hetek óta kerülgetik egymást, várják az első csókot. Azonban László váratlanul összefut Amandával, a frissen végzett belsőépítészlánnyal, és véletlenül együtt töltik az éjszakát. Amanda első ügyfele Ildikó, barátja pedig Péter, a jól menő főszerkesztő, László öccse. Amanda bátyja, a kiégett kerékpárosfutár Gábor másnap reggel pont arra kerekezik, ahol László kiteszi BMW-jéből Ildikót, és mindent elmond haverjának, a meleg Zolinak. Zoli Péter újságjánál sales-es, és mit sem sejtve elmeséli a történetet kedvenc ügyfelének, Ildikónak, aki aznap este sírva Gábor karjaiba veti magát, mire Gábor hülye vagy bazmeg? Hagyjál már békén! kiáltással arréb lép és közben megpróbálja nem a szandáljába önteni a műanyagpohárban lötyögő sörét.

by lucia

Minden kép négy sarkára fel fogok ragasztani négy fogat, mintha valami nagy szörny mindent be akarna kapni. Meg is csinálom ezt a szörnyet és mindent be fog kapni, de észre sem vesszük majd, minden menni fog ugyanúgy, csak a nagy szörny hasában. Csak páran fogjuk tudni, hogy ez a világ már nem az a világ, hogy egy nagy szörny csücsül a világunkon és az ő hasában vagyunk mind. Aztán írok egy blogbejegyzést, ami arról szól, hogy egy nagy szörny hasában csücsül a világ és még csak nem is tudja, és mindenki nagyon megrémül majd és mindenki elkezd imádkozni majd, de isten nem fogja hallani, mert őt nem kapta be a szörny, ezért nem változik majd semmi. Sokan elkezdik imádni a nagy szörnyet és a szent bélbolyhokhoz fognak imádkozni, meg a szent hasnyálmirigyhez és a szent finghoz. A világ összes táplálkozástudósa összegyűl egy nagy konferencián, hogy kitalálják, vajon milyen gyors lehet a szörny emésztése, és kiadják a Szörnyjelentést, ami egy csomó fontos megállapítást tartalmaz a szönyemésztést illetően, de nagyjából senkit sem érdekel.
Aztán én rájövök. Lemegyek, megfogok egy jó nagy követ és elkezdem ütemesen rángatni. Eleinte mindenki hülyének néz, de aztán rájönnek, hogy tényleg, ez a jó ötlet. Eeeggy, keeeetttőő. Szép, lassan, ütemesen elkezdjük rángatni a világot jobbra és balra. Lassan-lassan érezni lehet, hogy megmozdul. Egyre többen jönnek segíteni. Jobbra, balra. Egyre nagyobb az ingás. A világ táplálkozástudósai arról cikkeznek, hogy vajon mekkora ingás kell ahhoz, hogy a szörnynek felkavarodjon a gyomra, de nem értenek egyet. Mindenesetre páran lejönnek és ők is beszállnak a világot ingató rángatásba. Ingatófesztiválokat szerveznek, ahol zenére rángatják a földet, és ingatóklubok alakulnak, ahol a munkaidő után lehet csoportosan rángatni a világot. Sokan tengeribetegek, és a tengerparti helyeken nagy gondokat okoz, hogy lotyog az óceán, de mindenki úgy érzi, van esély.
Egyre nagyobb az amplitúdó, egyre hosszabban leng ki a világ, és mi csak hintáztatjuk, és kiabál most már mindenki amikor kileng és visszaindul minden. És egyszercsak halljuk, hogy blöá. De nagyon hangosan, úgy, hogy BLÖÁ! Ez annak a hangja, hogy a szörny kihányta az egész világot, a galaxisokat, a napokat, a naprendszereket, a rengeteg ufóbolygót, mindent. És mi ott ülünk és lihegünk és mindenki örül. Pár napig még úgy köszönnek az emberek, hogy BLÖÁ, és mindenki integet mindenkinek, aki szembebiciklizik az utcán, de aztán ez a csoda is csak három napig tart és minden megy tovább.

by lucia

Betegyem a tiszta dzsoggingodat a szekrényedbe? Hoztam vécépapírt, hátha már elfogyott. Nem volt multivitaminos hejhó, de hoztam almalevet, meg barackot meg narancsot. Tudom, hogy utálod az almát, mert túl híg, de hátha szomjas leszel egy kis hígra is a sok rostoslé után. Mi van a szomszéd ágyon a kislánnyal? Jól van, halkan beszélek, na. Micsoda? Úristen! Huszonnyolc évesen! Akkora, mint egy gyerek feje? Jézusom! Hát persze, olyankor már mindenhol van áttét. A Micinek is már a csontjában is volt. De miért engedik veletek feküdni az ilyet! Rendben van, hogy ez is nőgyógyászati ügy, de akkor is!
Fáj még? Szeded? Ne kiabálj velem, most te vagy a hangos, tudom, hogy muszáj beszedni, csak gondoltam megkérdem, hát már beszélgetni se lehet. Mit mondott az orvos? Ühüm, ühüm. Hát ez jó, nem? Szerintem ez jó! Még max két hét és hazajöhetsz!
Te tiszta ez a pongyola? Ne hozzak újat? Holnap hozok újat. A másikat meg betettem.
Na és a nénik, hogy vannak? A kopaszodós még sír éjszaka? De azért tudsz aludni? Egyáltalán, mit keres egy ilyen öregasszony a nőgyógyászaton, hát már nem is nő! Jó, igazad van, rosszindulatú vagyok, de mégis, hát nem? Na jó, nem mondok semmit, szegény.
A hülye nővér volt az éjszaka? Volt, de adott fájdalomcsillapítót? Na. Úgy néz ki, megjavult? Pedig direkt nem adtam neki semmit. Te? Mennyit? Hogy megkérted a másikat, hogy vegyen ki? Hát normális vagy, hogy megadtad a pinkódodat? Eszednél vagy? Na jó, hát te nem vagy normális. Ez a hülyeség miatt lettél beteg is, mert pszichésen! De most tényleg kislányom! Nem érdekel, hogy alig van a számládon pénz, ilyet nem csinálunk! Hát vadidegen ember, és te megadod a pinkódod neki! Hát tudod mit, aki nem tud rá vigyázni, az nem is érdemli meg!

Na jól van. Ne veszekedjünk! Ó a gyerekek jól vannak. A nagyobbikaddal veszekedni kellett, hogy csinálja meg magától a leckéjét. Mondtam neki, hogy a te idődben te egy szó nélkül. De tényleg szorgalmasabb voltál. Hát jól is tanultál végülis. Vagy hát legalábbis nem rosszul. Egyetemre is mentél, nem? Jaj ne mondd ezt, hogy a seggedet sem! Egyrészt nem mondunk ilyet, másrészt meg tényleg!

Te figyelj, olyan fura az a nő a sarokban! Hogy lehet valakinek ilyen hosszú a nyaka? És már bocsánat, de ilyen hatalmas segge? Nem? Ugye? Jaj már megint! Csak próbálok viccelni! A doktorúr kedvence? Hát akár állatorvos is lehetne akkor. Ennek a nőnek az orra is olyan, mintha valami csőr lenne. Kíváncsi vagyok, mi a baja. Vagyis isten őrizz, nem akarok tudni se róla. Az a lényeg, hogy az én kislányom meg fog gyógyulni most már hamar.

Milyen kísérlet? Hogy a fura nő? Nem mondod. Kísérlet? Azt itt szabad? Tényleg a doktor mondta? Azért ül egész nap? Hogy tojással? Jó, jó halkabban, de hogy tojással? Hát az nem lehet! Nem sikerült, de már ötödször? De hát az ember olyat nem tud. Még akkor sem ha kísérlet! Milyen nőgyógyászati kísérlet az ilyen? És akkor ő most tulajdonképpen kotlik? Atya úr isten! Szegény asszony!

by lucia

Van az a vonat ami a vizen jár fixen. Minden zátonynál megáll, mert személy. Halszemély, azzal utazik hajnalonta a gyárba a sok polip. Én meg fellépek a sínjének a talpfájára és elindulok, ez volt Jézus trükkje is. Csak én olyan messze megyek, ahol biztosan semmi part nem látszik, ahol a hajó sem jár, és a halaknak eszébe sem jut felnézni a felszín felé, hiszen úgysem történik semmi azon a kietlen, puszta levegőn.
Na ott van a titkos tevékenység. Nem tudom mi az, mert még sosem voltam ott ahol soha senki se jár, de biztos, hogy ott van. Kell, hogy legyen, hülyék lennének nem kihasználni, hogy egy csomó olyan hely van a földön, ahol senki sem lát. Szerintem tömegek vannak minden láthatár mögött közvetlenül. Ott bujkálnak és tesznek-vesznek azok. Ha eleget mentem, én is ott leszek. Velük.