by lucia

Folytatódik a francokat a blog.hun. Örülök, ha ide írok valamit, nemhogy egy másik helyre.

by lucia

Ez a blog a korim.blog.hu címen folytatódik. Minden, amit ide írtam, itt marad. Kilenc év. Ott van lent az Archívumban.

by lucia

Arról szólt, ez a pár hónap arról szólt, hogy… – ezt hallom most a fejemben.
Nem vész el a dolgok éle, csak legfeljebb nem veszed észre. Járhatsz szinte véletlen, de mehetsz úgy is, hogy véletlenül tudod, hova lépsz. Láttam teljesen öntudatlan európai embertársaimat úgy viselkedni, mintha disznók lennének és láttam emlékét annak, hogy kétezerötszáz éve még mennyire megérdemelték az aztán következő több évezredes gazdagodást és felemelkedést.
Prédikálhatnám, hogy legyetek szikárak, akarjatok, örüljetek és szeressetek, de nem szólok egy szót sem. Inkább csak élek szikáran, akarattal, örömmel és szeretettel és nézem, hogyan követ az a néhány ember aki szeret, tisztel meg talán még hisz is bennem. Az energia nem vész el, csak jóra kell használni.