zsempet

Azok ott hattyúk?

Month: October, 2009

by lucia

Mentem a Margit-hídon. Toltam a biciklit, bár az egy faszság, a szűk úton így pont kétszer annyi helyet foglalok, mntha ülnék rajta, és sokkal idegesebb mindenki amikor egy bringát tolva megyek el mellette, mintha csak simán elgurulok. Jöttek a srácok a vízipóló edzésről. Kiabáltak az ott horonyzó csónakosnak, hogy Lujdzsi! Héj Lujdzsi! Nézz már ide! Integessél már!
Bocs srácok! mondtam nekik. Ki ez a fazon? Hetek óta itt horgonyoz. Valami Guinness-rekord? Nem, nem rekord! mondták a srácok. Dolgozik. Az a munkája, hogy ha leesik egy munkás, akkor kihalássza. Egyszer már volt dolga. Tényleg? Már esett munkás a vízbe? Aha! Tök jó. Aha! És röhögtünk egy kicsit együtt.

Advertisements

by lucia

Bringás vagy és olvasod ezt, akkor most olvasd azt, hogy MARADJ ÉLETBEN! Ez a fő üzenet. Nincs elsőbbséged soha, sehol! Nem számíthatsz arra, hogy látnak, nem vagy egyenértékű résztvevő. Egy szabály van: ha most életben maradsz, akkor még mindig nem haltál meg. Az autó nagyobb, gyorsabb, erősebb, és keményebb nálad, és az autóvezető nem tud rád vigyázni, ezért neked kell vigyázni magadra. Inkább fékezz, állj meg, állj félre, szállj le, told, mindegy, csak MARADJ ÉLETBEN!

Jöttem fölfelé az alagúttól és a Mol kútnál villogtak a rendőrautók. Bringa a terepjáró kereke alatt, nem messze fekszik a flaszteron a Citadel lánc. Néztem, vért nem láttam, talán nem olyan nagy a baj. A bringának volt elsőbbsége, nem kapta meg. Magának dughatta volna fel, de feldugták neki, keményen. A rendőr azt mondta, elég súlyos volt, már elvitték a mentők. Szar, de ők az erősebbek, és nem bízhatsz a szabályokban. Életben kell maradni, mégpedig ha lehet nem zöldségként. Vigyázni kell magunkra!

by lucia

Felértünk a Gulács tetejére, hülyén van az út, körbemegy a hegytető körül, mintha fiatalabb korában idegenvezető lett volna és berögzült volna neki, hogy mindent rendesen meg kell mutatni a vendégeknek. Aztán csinál egy élesebb kanyart és ott vagyunk a hegytetőn. Nem látszik a Balaton túlpartja, túl párás a levegő, de a pára fölött ott gomolyog az ősz. Mondjuk is neki, hogy heló ősz. Ő meg mondja: HELÓSZTOK! Meg is ijedtünk egy kicsit, mekkora hangja van ennek az ősznek. Aztán mondtam Áronnak, hogy hát végülis egy évszak. Csak nem sutyoroghat, meg cincoghat, meg csipoghat. Hát ez igaz, mondta Áron. Zengjen csak. Végül is ő az ősz.

by lucia

Felértünk a Gulács tetejére, hülyén van az út, körbemegy a hegytető körül, mintha fiatalabb korában idegenvezető lett volna és berögzült volna neki, hogy mindent rendesen meg kell mutatni a vendégeknek. Aztán csinál egy élesebb kanyart és ott vagyunk a hegytetőn. Nem látszik a Balaton túlpartja, túl párás a levegő, de a pára fölött ott gomolyog az ősz. Mondjuk is neki, hogy heló ősz. Ő meg mondja: HELÓSZTOK! Meg is ijedtünk egy kicsit, mekkora hangja van ennek az ősznek. Aztán mondtam Áronnak, hogy hát végülis egy évszak. Csak nem sutyoroghat, meg cincoghat, meg csipoghat. Hát ez igaz, mondta Áron. Zengjen csak. Végül is ő az ősz.

by lucia

"Jézusnak is szörnyű gyerekkora lehetett. Karácsony és születésnap egyben…"

by lucia

Kinyitom a szememet és egy fényképet látok. Becsukom, megdörzsölöm, újra kinyitom. Fénykép. Felülök. Egy másik fénykép. Bassza meg. Felkelek, és elindulok be a képbe. Két lépés, újabb fénykép. De legalább lehet benne menni. Megyek tovább. Látok egy fényképet egy fürdőszobatükörről, és rá van ragasztva egy fénykép rólam. Egy fényképezőgép van az arcom előtt. Odanyúlok. Papír. Jézusom. Ránézek a kezemre. Egy fénykép. Rajta tenyér. Istenem, mi a fasz történik? Lenézek. A fütyim egy polaroid. De hogy? Bluetac? Vagy celluxszal van? Benyúlok a kép mögé. Puha. Nedves. Megfogom, kihúzom. Én vagyok, kicsiben.

by lucia

Volt egy olyan, hogy annyira lekéstem magamról, hogy majdnem belefulladtam a tengerbe. A testem elugrott, de a lelkem még állt ott a parton, és a testem megérkezett a vízbe, de a lelkem vett egy nagy levegőt kint a parton. Aztán persze nem lett semmi baj, és a pillangót választottam, hogy mindenki tisztán és egyértelműen többször, egymásután láthassa a seggemet. Tudom, hogy nem értették, csak azt látták, hogy a hülye kolléga meztelen, de izé, haha, de nekem jól esett.

by lucia

A legtöbbször annyira idegenek az emberek, hogy mindenkinek bemutatkoznék, de nincs kedvem egyáltalán ismerkedni.

by lucia

Fogok írni egy drámát. Két ember lesz benne, egy férj és egy feleség. A többit mindenki tudja.

by lucia

Költői képeim vannak csak erről a hétről. A boltban a biztonsági őr borotvált koponyája a sok leszedett tetejű véres pattanással, meg a nagy ragtapasszal, mint valami serdülő álla, alatta a nagybajuszos buta fej. A gyönyörű színésznő, ahogy felnéz a metróban, meg ahogy beleszól a telefonba. A görög szőlő, és benne a hosszú, fekete hajszál, biztos egy szabadságra vágyó rockercsávóé, aki csak alkalmilag szed szőlőt, amúgy meg sokat cigizik és túl gyorsan hajt a robogójával. A cseh rendező, aki olyan fáradt, hogy csehül kérdi meg tőlem, nincs-e tüzem, én meg magyarul válaszolok, hogy nincs, de pill és szerzek és aztán angolul köszöni meg. A kiömlött kávé D alakú foltja a földalatti-állomás padlóján. A kanapé sárga bőre szuperközeliben, ahogy megébredek egy gyors álomból az utómunka-stúdió előterében két hangfelvétel között.