zsempet

Azok ott hattyúk?

Month: July, 2004

by lucia

Hogy utálom a félreértéseket. Mennyire. Mint a véletlen érintéseket.

by lucia

Sofőrnek kéne lenni. Kamionsofőrnek. Lehetne kamionozni egész nap. Milyen jó lenne.

by lucia

Leírhatatlan a kedvem kicsit. Nem nagyon, de kicsit igen.

a kérdés

by lucia

“Ezt narrációval brífre tudjuk húzni?”

az utolsó kilences buszon kőbánya felé

by lucia

“- Adhat ennél többet egy nő?


– …


– Mit akarsz még? Mit mondjak?


– …


– …


– Csak be vagyok szarva.


– Jajj! Dehát!


– Félek egyszerűen érted?


– Dehát mitől?


– Nekem volt már súlyos depresszióm is. Attól, hogy kihasználtak.


– Jajj. Dehát!


– Érted? Én többet nem akarok ilyen helyzetbe kerülni.


– Jajj.


– …


– …”

by lucia

És jó volt, ahogy elvitt az a pillanat. Jó volt nem lenni ott. Nem ott lenni. Ott nem lenni. Lenni nem ott.

by lucia

Nyáron esténként lila az ég. Tegnap este az volt talán a legjobb a pillanat, amikor félrefordítottam a fejem egy kicsit és láttam az eget. Eszembe jutott az énekes haverom és a bandája meg az a nyáreste amikor őket hallgattuk azon a drága teraszon, és ott volt egy sárgára száradt mező a túloldalán meg egy kinyithatós vásári dodzsem. És lila volt az ég, a haverom énekelt, a dodzsemnek meg villogtak a fényei és az egész olyan volt, mint egy ilyen jelentőségteljes giccs valami Wim Wenders filmben. Vagyis tulajdonképpen szép.

by lucia

“Töltse meg. Ha tudja töltse meg!”

by lucia

“Bűzlesz öregem. Bűzlesz bazeg. A sok méreg meg a stressz. Sajnálom, de bűzlesz.”

mi van abban?

by lucia

Mi van abban? Most mi van abban? Fogd meg, vond félre és mond meg neki! Ne félj! Robbants! Szedd össze magad! Érezd meg, érezz rá, hogyan is kell ezt! Ez nem bátorság kérdése. Mint minden, ez is ritmusérzék kérdése. Érezd meg azt a pillanatot, amikor mondhatod. És akkor! Érted?


Értem. De mégis, hogyan?


Semmi! Csak a tényeket. Szikáran, nyersen. Bele a közepébe mondjuk. Sitysutty.


Aha. És mit fog szólni?


Kit érdekel? Az a lényeg, hogy mondjad ki. Ne szarozz!


Na jó. Ha te mondod. Csókolom. Én őőő egy őőő kólát kérek.