zsempet

Azok ott hattyúk?

Month: September, 2005

by lucia

Kis hercegnek tök rossz lehet a kisbolygóján. A kisbolygó ugyanis pont akkora, hogy az embert mindig idegesítse, hogy mi van pont a túloldalon. Vagyishogy ki. A kis herceg bolygóján tökéletesen lehet azt játszani, hogy odarepülsz néhány madárral pont az átellenes oldalra, odafigyelsz, hogy a kis herceg merre jár, és mindig pont az ellenkező oldalon sunnyogsz.
Persze ahhoz, hogy idegesítő is legyen még nyomokat is kell hagynod. Például úton útfélen mejomkenyérfa magokat szórsz el. Meg nagy lábnyomokat hagysz magad után. Mondjuk menyétnyomokat. Meg menyétmeny nyomokat, hátha a kis herceg is kattog az ilyesmire. Meg piszkos edényeket hagysz a vulkán körül és nem pucolod ki magad után. Szerintem így pár nap alatt totál ki lehet készíteni a kis herceget, de úgy, hogy valami kurvára ideges legyen. Iszonyú sokat rohanna mindig egyirányba, mondjuk észak-déli irányba utánad ordítva, hogy hol vagy, bújj elő te! TE! Miközben te ott heversz a bolygó nyugati hegyén pont naplementében mondjuk. Aztán persze megsajnálnád, és nem bújkálnál többet előle, meg meg is unnál mindig a kis gömb pont ellenkező oldalán lenni, és odamennél és a vállára tennéd a kezed, hogy szevasz bazmeg, csak vicceltem. Még a hülye virágodat se bántottam látod? Kis pupák. És ő könnyes szemmel rádnézne és egy idő után megkérdezné, hogy tudsz-e rajzolni. Mondjuk birkát.

Advertisements

by lucia

Miért mutat körülöttem minden óra más idôt? Ki állítgatja el az órákat? Titkos ellenségeim vannak, akik össze akarnak zavarni? Nem akarják, hogy tudjam? Azt akarják, hogy másra se gondoljak csak arra, hogy jó-jó, de mégis mennyi pontosan? Egész pontosan? Azt akarják, hogy beleôrüljek a bizonytalanságba? Azt akarják, hogy mással se foglalkozzak, csak az órák állítgatásával? Hogy beállítsam az egyiket és aztán megpróbáljam pontosan hozzáállítani a többit? Hogy szenvedjek a videó menüjével? És kínlódjak a túl kicsi állítógombokkal? A pontatlanul vastag mutatókkal? A slendriánul kinyomtatott számlapokkal? Hogy majdnem nekimenjek mindennek kocsival, mert a rádión nyomkodom a beállítást? Hogy állandóan a telefonomat babráljam? Hogy mindig csak a pontosidôt hívjam és aztán hangosan, ütemesen számolva nyomkodjak? Hogy másra se gondoljak? Ilyen ellenségeim lennének? Tényleg? Hát nem hiszem.

by lucia

Már megint elmúlt éjfél. Minden nap ez van.

by lucia

Méta! Ez az! Köszi Abszint.

by lucia

Mert a dzsoggingnak a változata volt aztán az ún. suhogós, ami most már köznyelvi toposz.

by lucia

És a tévétornáról jut eszembe a bajszoscsávó meg a családja, és a melegítôjük, ami valami magyar cumó volt, de kurvára nem jut eszembe a neve a márkának, valami A betûs. Arra emlékszem, hogy ilyen rombusz alakú volt a logója és felnyomták a stúdió falára is és a faterom, mikor elôször meglátta, azt mondta, hogy mi az a nagy pina a tévében? És én akkor még soha nem láttam rendesen pinát, de megtanultam, hogy a rombuszalak pinás és szerintem akkor kezdtem el ilyen obszcén lenni, mint amilyen most vagyok. És rögtön azután a melegítô után jött az elsô nagy dzsogging korszak is a gumírozott bokájú gatyákkal, ami szintén fontos.

by lucia

Minden régi volt annak a hapsinak a lakásán, ahol voltunk párszor akkoriban a lakótelepen ahol laktunk talán nyolcvanhat körül. Volt azon a lakótelepen egy nônek is lakása, ott is voltunk párszor, régi kontaktjai voltak a fateromnak mind a ketten, de egymást szerintem nem ismerték, legalábbis nem túl jól. A nô valami Szidónia volt, vagy mi. És tornázott este a tévétornára, senkit nem ismertem, aki tornázott volna a tévétornára. Olyan volt az a nô, mint valami zaklatott lidércnyomás. Népmûvelô. A népmûvelônô archetípusa volt az a nô, semmi más nem lehetett volna. Szörnyû. Ki is töröltem szinte teljesen.
A hapsi, akinek minden régi volt a lakásán, ô orvos volt, sebész talán. Jó felidézni egészen pontosan az ôsrégi villanyborotváját, amit megcsodáltam a fürdôszobába, meg az ôsrégi tévéjét, és a lányát, aki szôke volt és nyúzott, talán tizenhét akkoriban; a soha fel nem újított lakótelepi lakását, meg a macskáit, akiket a mi kan macskánk dugott az ô nôstényének, de történet nem lesz belôle.
Hacsak el nem mondom ezt az egészet, és hozzá nem teszem, hogy a hapsi, aki sebész volt, aztán beteg lett és saját kollégái mûhibázták el egészen a halálig a saját munkahelyén, de ez már késôbb volt, amikor mi eljöttünk abból a városból, és eladtuk az ugyanolyan lakást, és a lánya is leérettségizett és azóta van a hapsinak talán három unokája is, akiket soha az életébe nem látott és bár most talán látja ôket eleget, ôk nem látják ôt és kurvára nem is kíváncsiak rá.

by lucia

Nincs ötletem egy sem és ettôl sírhatnékom van mindig, és ahogy könnyezek, mindig arra gondolok, hogy mire leérnek, a könnycsppek szereplôk lesznek egy régimódi, bonyolult családregényben és utálják, szeretik, vagy nem tudnak mit csinálni azzal a sok másik könnyel, akik mind velük együtt esnek, és akik szintén mind szereplôi annak a bonyodalmas, régimódi regénynek és mind szintén éreznek valamit velük kapcsolatban. Testvérem!, sógorom!, húgom!, anyám!, szerelmem!, szeretôm!, fôvadász uram!, Maris! mondják ki a könnyek mély átéléssel abban a töredékmásodpercben, ami öntudatra ébredésük és a földön szétplaccsanásuk közt eltelik.

by lucia

Kéne egy akkora tükrös genyó, hogy ha most még ezt a napfényt belevezetjük, akkor az még elszaladgálna magában márciusig, mert olyan sok tükör van benne, hogy a fény nem tud megállni, csak sütnie és sütnie kéne folyamatosan, és így megmaradna, nem aludna el. Egy ilyen zárt rendszerű tükrös fénytermosz. Az kéne. És a tél folyamán néha kieresztenénk belőle egy keveset.

by lucia

Kisütött a nap odabent, és elkergette a felhőket a torkom alól, így aztán nem kavarog úgy a gyomromban minden, és persze az eső sem hull a szívem felől. Most, hogy a veszélynek vége, az evakuációt is lefújom, a tűzoltók folytatják a kártyázást, a rendőrök a megszokott útvonalon járőröznek megint, a gumicsónakot pumpáló Jancsibácsi megpihen, rágyújt és csinál magának egy fröccsöt, hogy így meleg lett megint.
Dobson Tibor katasztrófavédelmi főszóvivő pedig kiad egy közleményt: A vihar elhárultával a piros sávból visszaállunk a zöldbe, támadástól nem tartunk, a fecskék magasan köröznek még néhányat, mielőtt elindulnának Afrika felé, és ezt mi, szakmai körökben jó jelnek tekintjük. A jó jel pedig optimizmusra ad okot.