by lucia
Most jócsajos reklámot csinálunk. Alapvetően a jócsajos reklámokat nem nagyon lehet elrontani, hiszen jó csajokat mutatni egy reklámban akkora sztereotípia, hogy az már eleve nem lehet más, mint egy jócsajos reklám, és a jócsajos reklámokra mindenki valamiféle jóindulattal néz, elnéző vállveregetéssel megértő hajborzolással, mintha jócsajokat rakni egy reklámba emberi dolog lenne, nem baj, nem ettől lesz rossz. És valahogy nem is lehet rossz ettől. Egyszerűen csak jócsajos lesz.
Ma ruhapróbán voltam fél délután, a sok jócsaj jött oda, hogy nézzük meg őket a ruhákban amikben jócsajok lesznek a filmen, és a legjobb pillanat az volt, amikor az egyik lány, miután felöltöztették elindult az erkélyre, ahol az egyik gyártásvezető-asszisztens lefényképezte a mobiljával, de a lány, mielőtt a helyére állt volna megtorpant és a behajtott erkélyajtóban ellenőrizte magát. Vagyis pont ránk nézett, és egy kicsit el is mosolyodott, de pont nem minket nézett, hanem magát és pont nem ránk mosolygott, hanem a tükörképére.