– Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Pista, és a felesége Bea. Volt egy kisfiúk is, annyi idős volt körülbelül mint te. Úgy hívták, hogy Áron. Pont mint téged. Ők hárman mindig lent voltak a tengernél, mert volt egy hajójuk és azzal jártak mindenfelé. Mindenfelé mentek, sok kaland esett meg velük, izgalmasnál izgalmasabb dolgok. A tengeren amerre jártak, rengeteg barátjuk volt. Volt például egy barátjuk, egy fagyisbácsi. Úgy hívták, hogy Szlobodán. Szlobodán az egyik tengerparti falu főterén, a kikötőnél árult fagyit, de nem akármilyet: mindenféle ízű fagyit. Egészen hatalmas fagyispultja volt Szlobodánnak, elfoglalta az egész főteret. Tényleg mindenféle ízű volt. A hagyományos csoki, vanília, puncs, sztracsatella, tiramisu, megy, szilva, barack, füge satöbbi, szóval a tényleg konkrét ízes dolgokon kívül volt még egy csomó olyan fagyi nála, aminek az ízét csak ő tudta megcsinálni fagyiban. Lehetett kapni például Trabantízű fagyit, meg Toyotafagyit, meg béemvéfagyit is. Meg opelfagyit. Meg lehetett például cirmosmacskafagyit, és foltosmacskafagyit, és perzsamacskafagyit, és sziámimacskafagyit, de volt lófagyi, kutyafagyi, és nyári biciklizésfagyi, és sörözésfagyi is, meg erős napsütésfagyi, meg kicsit felhős júniusfagyi, meg forgószélfagyi, könnyűszellőfagyi, meg ilyenek. És mindegyik fagyit olyan volt enni, amilyen az íze. A forgószélfagyi például úgy megforgott az ember szájában, hogy sokan majdnem beleszédültek Szlobodán fagyispultjától a tengerbe. Aki meg Porsefagyit evett az nagyon gyors lett és úgy csinált, hogy űűűm űűűm űűűűm. Aki meg Trabantfagyit, az pöfögött és trottyogott. Messzi földön híres volt Szlobodán fagyisa. Sokan még Budapestről is lejöttek ide a tengerhez, csak hogy egyenek végre egy finom kétgombócos csirkeparikásnokedlivel, kockásterítőskerthelyiség fagyit. Vagy egy egygombócos hatalmasröhögésfagyit. És az történt, hogy Pista és Bea és Áron arra jártak, és ők jóba volta Szlobodánnal, és a Szlobodán bajba került. Azt mondta amikor találkoztak, hogy sziasztok, segítenetek kell. Képzeljétek el, tönkrement a fagyihűtőm motorja és nem tudom megszerelni. Mindjárt emgolvad az összes fagyim, és akkor nagyon nagy baj lesz. Ti nem értetek hozzá? És akkor ők mondták, hogy végülis megpróbálhatják, és szétszedték a hűtőmotort, és látták, hogyan kéne megszerelni, de nem fértek hozzá ahhoz a csavarhoz, amit meg kellett húzni sehogy sem. És akkor Áron azt mondta, hogy majd ő, és mivel ő még kicsi, így bemászott és meghúzta a csavart és jó volt. És a Szlobodán nagyon örült és azontúl mindig ingyen kaptak tőle fagyit.
– Én Trabantfagyit kérek, meg játszótérfagyit. És olyan fagyit is, ami Márk és Álmos meg én együtt játszunk.