by zsempet

Van az úgynevezett ofiszangol, ami egy külön nyelv. Angolul elég jól tudok, de ebből a nyelvből csak maximum egy erős középfokúm lenne. Sokszor csak néznek a kollégák és a külföldi ügyfelek, amikor magamról megfeledkezve angolra váltok.
A héten prezentáltam egy lengyel asszonynak, akinek ez volt a véleménye:
– Az én kérdésem inkább az, hogy ez nem túl depressziós-e! Az én véleményem szerint a mi fogyasztóink azt nem akarják látni, hogy valaki vesztes, érted, mire gondolok! Mert én személy szerint szerintem nem akarnám úgy ábrázolni őket, mintha vesztesek lennének, ha ezt el lehet kerülni. Inkább visszanyúlnék a célcsoport karakterisztikáját bemutató diához és előtérbe helyezném azt az állítást, miszerint a termék egy szikra, amely beindítja a fogyasztó kreativitásának tüzét.
Ma egy holland csávóval kell szorosan együttműködnöm, akivel ilyen élmények érnek:
– Őő, mi lenne, ha a használati utasítást tartalmazó videó azzal kezdődne, hogy csomag kibontása?
– Mindenképpen. Ez megmutatja, hogy cégünk igazán emberi cég, olyan, ami az embereket helyezi középpontba. Hiszem, hogy ha ezt helyezzük kommunikációnk fókuszába, olyan szituáció alakul ki, amiben csak nyerhetünk. És végül is, ez egybecseng a felső vezetés szándékaival is.
És itt kacsint.