Van, hogy hirtelen minden lapszerű lesz és mögé

by zsempet

Van, hogy hirtelen minden lapszerű lesz és mögé tudok nézni a dolgoknak. Általában nem bújik ott semmi sem, de néha vár rám egy-két dolog egy-egy otthagyott piszkos bögre, vagy alvó macska mögött.
Ezek mindig is ott voltak, csak nem vették észre őket, ezért egészen nagyon régi cuccok is lehetnek. Meg amúgy nehéz is így beejteni oda, abba a dimenzióba a dolgokat. Ahogy nehéz benézni is oda. Kell egy bizonyos időpont, vagy nem tudom, talán, hogy pont a megfelelő énünk legyen a sor elején.
Van egy polc, ahol az itt talált dolgokat tartom. Az itt talált dolgok már soha többé nem lesznek lapszerűek, ezért ez egy nemmögénézős polc. Van ott egy törött üvegváza, egy elefántcsont nyaklánc néhány szeme, egy lila színű rövid cipzár, egy műbőrkötésű határidő napló, aminek az első pár oldala sűrűn tele van írva naplóbejegyzésekkel, egy búcsúlevél egy anyától a fiainak négybehajtva és kettétépve, az Iskola a határon egy példánya, és egy tégla formájú elektromos ébresztőóra nagy, zöld digitális számokkal.
Mostantól azt fogom csinálni, hogy mindegyik tárgynak megpróbálom elmesélni, mi történt, mióta ott volt a lapszerűség mögött. És a cipzárt lehúzom és föl, a naplóba beleírok, a levelet megragasztom, az ébresztőórára felébredek, az Iskola a határont meg felolvasom a fiamnak esténként, lefekvés előtt.

Advertisements