by lucia

Halk suttogásként meghallhatjuk az első rádióadások egyikét. Meg is lepődünk, hogy mi beszélünk. A műsor arról szól, milyen megöregedni, de nem értünk túl sokat, a hullámok visszafelé jönnek az időben, ezért mi is visszafelé beszélünk. Még szerencse, hogy rengeteg olyan szót használunk, aminek hátulról olvasva is van értelme. Azt mondom, megereszkedett a feleségem melle, de azt hallom, ellem meg és e lefa. Nem akarok megöregedni, mondom gyorsan suttogva, nehogy kimaradjunk értékes szavainkból és te bólintasz némán, hogy te sem, majd gyorsan elkezded keresni, hol lehetne letölteni az egész adást, hátha le tudjuk játszani visszafelé a hangfájlt.

A strandon ma oly érett volt már minden, mint a som fanyar ékszere a bokron az októbervégi napon. A medence alján a por olyan lustán és pofátlanul teng-leng előre-hátra, hogy legszívesebben leszedném a porszívó fejét, mert a cső durvábban szív. A szivárványbugyis kislány azt mondta, addig fog úszni, amíg nagyon el nem fárad. Nem addig, amíg meg nem unja, mert az sokkal korábban lesz. Ahogy lépkedett a medence felé, őszinte, leplezetlen irigységgel fordultak utána a nők.

Advertisements