by lucia

Vissza kéne menni a suliba és megkeresni magam, megnézni, mennyire cuki nyolcéves voltam. Megsimogatnám a fejem és kicsit rámarkolnék a tarkómra, ahogy az Áronnak szoktam. Hogy érezzem a szaros kis életemet. Pihegős és lágy, mégis milyen fontos máris.
Fölnéznék magamra és mondanám, hogy hagyjál már, buta lettél, nem látod, nehéz a kezed. Hiába nem bűzlesz cigitől és rothadó fogaktól, hiába nincs hasad, nem érdemelsz meg. Nincs lett volna sem. Beszélj meg az anyámmal végre.

Advertisements