by lucia

A fény is megjött a mai nappal, mögéfeküdtem kiflibe lappal. Reggel felemeltem egy koszos nejlont, de alatta még nagyobb volt a por. Viszont ott már kivehetők voltak a tébláboló lábnyomok. Pont olyan hosszúak, mint a combom. Odamérem – fura ászana cipőben. Tornagyakorlat a bólogatás is az ütemesen kimondott “jó” szócskával, és sportból bontom fel a lekötéseimet.
Mindenki készpénzt akar. A burkolóé a kenőpénzem, a vízvezetékért cashflow-val fizetek, a parkettásnak lerakok egy nagyobb összeget. A villanyszerelőnek sem vezethetem át az összeget, kézbe kéri, őt ez már rég nem rázza meg. Ahogy biciklizek, két oldalamon a háztetők újjászületésnapi-torta szeleteket vágnak ki az égből.

Advertisements