by lucia

Dzsonmalkovics jött meg, azt éreztük különlegesek vagyunk tőle, mert kérdés nélkül rágyújtott a szobában és elkezdett verset írni, de csak miután kirakta a sóletkonzervet amit meg kellett melegítenünk neki. Gyertya fölött csináltuk, sütötte a kezünk, aztán kinyitottuk, purcant kifelé a forró trutyi, és a cakkos fülnél fogva raktuk elé. Dzsonmalkovics a szonett forma dekonstrukciójáról magyarázott, miközben evett. Két falat között szívott a cigiből. Nem leszek mindig ilyen. Mondta hirtelen. Nem tudom milyen lesz, de szerintem el fogok múlni és másmilyen leszek. De híres, az biztos.

Advertisements