#1843

by lucia

Megállok, nézem az ovisokat a kerítésen át, hogy hogyan kavarnak körbe-körbe a kis műanyagmotorokkal. Persze sírni is lehetne, mert eszembe jut, ahogy alig pár éve mentünk Áronnal az oviba – ő a kismotorján én meg a bringámon egymás mellett, és milyen büszke volt, hogy együtt közlekedik az apjával.
Szia bácsi! mondja egy ovis. Mit csinálsz itt?
Nézlek titeket, válaszolom én. Nézem, hogyan mosolyog rám.
És szépek vagyunk?
Nagyon.
És te szomorú vagy?
Én mindig szomorú vagyok egy kicsit.
És az jó neked?
Nekem minden jó.
Szeretsz szomorú lenni?
Nem nagyon. Ezért is igyekszem jókedvű lenni.
Menjek neked egy nagyon gyors kört?
És megy egy nagyon gyors kört.
Ügyes vagy nagyon, mondom neki és ő örül.

Advertisements