by lucia

Először az egyetemen találkoztam politikusokkal, azok a hallgatói önkormányzat tagjai voltak. Mindegyik elmondta, hogy azért lett hökös, mert úgy nem kellett négyhetes átlag ahhoz, hogy a menő, kétágyas kollégiumban lakhasson. Csak olyan történeteik voltak, hogy “sikerült megszavaznunk valamit, és mostantól a miénk az XXX klub! Ez tudod mit jelent? Évi hétmillió fölött koordinálunk. Azért az jó!” és sunyin vigyorogtak, ami azt jelentette, hogy ez az ő pénzük. És akkor az XXX klubban az ő ismerősük lett a DJ, a másik hökös haver ismerőse lett a pultos és még a takarítást is megcsinálta valaki. És a szegény kollégisták vacsorázni jártak minden este, és nem kellett suli mellett melót keresniük, és nyaralni hordták a csajukat a tengerhez. És a szegény kollégisták ötödéven már elég pontosan tudták, hogy miből fognak megélni, míg mi többiek csak röhögtünk kínunkban. Aztán volt aki elment tanítani, másoknak alakult más, de persze mindenki elkezdett munkából élni. Azok a hökösök most már a Fideszben vannak meg az MSzP-ben, de amúgy ugyanazt csinálják, amit annak idején: épületeket szavaznak maguknak. És lesz benne alapítvány, vagy iskola, lesz hozzá támogatás, és lesz aki megcsinálja a takarítást is. Ismerős lesz mind.

Advertisements