by lucia

Van az Áron legóvárában egy csávó, nézem, hogy küszködik, mindig őrségre van beosztva, pedig ő alkotni akar. Konfliktust okoz ez nála, a múltkor is, amikor leszakadt a feje, mert az egyik lovag (az Áron volt vele) sikeresen beakasztotta a lándzsáját a nyakrészébe, tökre ki volt akadva, hogy most megint kiesett egy csomó meg nem írt ötlet. Az egyik lególónak mondta ezt, azzal szokott beszélgetni, mikor senki sincs otthon.
Én is csak onnan tudom, hogy olvasom a legóinterneten a blogját, ahol leírja, hogy miket mond ennek a lónak. Leírta, hogy egy történeten dolgozik, amiben egy legóférfi szerelmes lesz egy másik szabványba tartozó nőbe. Egy szép napon ez a férfi, akit emészt a vágy, lelép a bütykös lapról, és nem esik el. Bár állandóan csúszkál, de rájön, hogy így is lehet élni, hogy az ember nem tapad pontosan a talajhoz. És bár a csalódás biztos, mert pontos illeszkedés nélkül járni még képes lehet a legó, de együtt élni képtelen, mégis úgy gondolja, hogy ő nekivág a bötyöktelen világnak és szerencsét próbál. Elkezd egy pontatlan életet. Megpróbálja megszokni a hézagosságot. Aztán a másik szabványba illő nő bejelenti, hogy terhes, és jönnek a bátyjai pisztollyal a kezükben, és a legó ott ül egy esküvőn, és nem tudja megfogni a poharat, és egyre inkább úgy érzi, hogy bajba került, de úgy dönt, hogy vállalja sorsát. Csak egy kicsit szomorú, de azért boldog is.

Advertisements