by lucia

Három napja nem nézem meg, hogy nyertem-e a lottón, mert arra gondolok, hogy majd azt mesélem a mindszentkálli szőlőhegynek majdnem a tetején levő, kishíján tökéletes négyzet alaprajzú, furcsán alacsony dőlésszőgű tetős házamban, így, novembertájt, este, már be van fűtve, néha egy nagyot pattan a kályhában a fa, és a kutya is a helyén fekszik már, de azért tétován felemeli a fejét és megveregeti a farkával a padlót, ha valaki feláll, és szól a zene is, de csak halkan, hogy halljuk a falakon is átütő erős, vaskos csendet, meg azt, ahogy a megérkezik a pohárba a bor, meg ahogy szakad a kettészedett maradék kenyérhéj, szóval arra gondolok, hogy majd ott ülünk páran és azt mesélem, hogy annak idején szinte már el is feledkeztem, meg le is mondtam, de aztán gondoltam egyebassza, megnézem gyorsan, mert épp akadt egy kis időm, és megnéztem, és kiderült, hogy mégis teljesülhet minden álmom. Ez az itt és most.

Advertisements