by lucia

Az autósok megírják, hogy mennyire idegesítő az, hogy a biciklis átmegy a piroson, meg jujj a bringás szembejön az egyirányú utcában, és ez felháborító, legközelebb, ha meglátom elütöm. Arról kéne írni, hogy miért autóval jársz a városban. Miért olyat választasz, ami szar neked, szar a városnak, szar a világnak, és leginkább szar a gyerekeinknek.
A bringázás nem kultúra, nem is szubkultúra és a legkevésbé alternatív életmód. Jóval több mint tíz éve járok bringával Budapesten. Ezzel egyáltalán nem tartozom sehova és nem teszek semmilyen kulturális, vagy akármilyen kijelentést. Azért csinálom, mert gyors, egészséges, praktikus és tiszta. Mert érzem, hogy büdös a város levegője, látom a vastag narancsbarna sávot a levegőben.
Azért megyek át a piroson mert nem jön semmi és senki. Azért megyek szembe az egyirányúban, mert arra van dolgom. Bringával vagyok, ezért nem mindegy, hogy mennyi energiába kerül eljutni valahova, ezért kurvára a legrövidebb úton megyek. Pont az arcomba nyomod a bűzödet, nem fogok még meg is állni, hogy szívjam. Egyedül ülsz a kocsidban bazmeg, és háromnegyed óra alatt jutsz el oda, ahol én ott vagyok huszonöt perc alatt, és akkor még csak a parkolót kezded el keresni.
Az van, hogy nem rajtam kéne számonkérni a kreszt, hanem el kéne gondolkodni azon, hogy te miért választasz egy kártékony, szar, és szemét módszert a helyváltoztatásra. Hogy hogy nem szégyelled magad még írni is a blogodon arról, hogy micsoda izék ezek a bringások. Hogy hogy nem ég le a pofádról a bőr. Ne a kreszt kérd számon rajtam, hanem azon gondolkodj el, hogy mit keres egy kocsi egy a századfordulón megtervezett utcastruktúrában. Hogy miként lehetséges az, hogy kéndioxidot meg ólmot lehet pöfögni mások lakásának az ablaka alá. Meg a babakocsiban ülő kisgyerek arcába.
Menjél busszal bazd meg! Menjél hévvel, meg villamossal, meg trolival. Az van helyváltoztatásra a városban. Budapesten van a világ egyik legsűrűbb, leggyorsabb, legkényelmesebb és legolcsóbb tömegközlekedési hálózata. Azért van, hogy ne legyen akkora zaj, akkora bűz, és hogy a normális emeberek időben eljuthassanak egyik helyről a másikra. A kocsiddal meg utazzál. Az arra van. Tudom, hogy büszke vagy rá, drága volt, a súlyadót is kifizeted, eljársz az ökormányzathoz a parkolómatricáért, de attól még nem kell megőrülni.
Vigyed a családot vidékre hétvégén, menjetek kirándulni a drága autóval (ha nem zavar, hogy mindig oda-vissza útvonalon mentek), vigyél egy csomó cuccot innen-oda, menjél el olyan helyre, amit máshogy nem érsz el. Utazz! Nekem is van kocsim, majdnem minden hétvégén vezetek vele háromszáz kilométert, viszek meg hozok vagy egy mázsa cuccot meg egy gyereket. De nem jövök vele el hat kilométert a kurva munkahelyemre, ahol itt a teli parkoló.
Legyél hatékony az isten szerelmére! Én is az vagyok. Nem álldogálok a benzingőzben és nem választok hosszabb utat egy szaros tábla miatt. És még azt is elviselem, hogy évente átlag egyszer elbasszál, hogy eltörjön a középtengelyem, kiegyenesedjen a villám, lejöjjön a bőr az egész oldalamról. Mert nem láttál, mert azt hitted nem megyek, bár nekem van elsőségem, és a többi. Leginkább pedig ne nyavajogjál a szaros kresz miatt, hanem szégyelljed magad.

Advertisements