by lucia

Eljártunk mi is a romokba mindig szórakozni. Meg kerékpároztunk passzionátusan. Megnéztünk minden mozit. Egész életemben eljártam az uszodába. Eleinte csak a lányok miatt, aztán, hogy sportoljak, még néhány évtized után pedig mert azt reméltem így könnyebb halált kapok. Hétvégenként nálam volt a fiam, hétvégenként nálam volt az unokám, hétvégenként mindig elvittem mindenkit valahova amíg tudtam menni és vinni. Végigfőztem az életemet. Az utolsó leheletemig mítosz volt nálam a tenger, amíg utazni tudtam eljártam tengert látni, hogy aztán mondjam: "láttam a tengert". Egész öreg koromban is mondtam néha egy mondatban, hogy autó, meg hogy tenger felé. Soha, egyetlen növényem sem pusztult el. Egész életemben gyűjtöttem a bicskákat, az ördöglakatokat, a könyveket és a bicikliket, de minden mást kidobtam, ha már nem volt rá szükségem. Így most nincs nálam semmi fölösleges és ez jó.