by lucia

Az Ur 2008-ig esztendelyének October ho 23-dik naplyán hajnalban kelék annak szándokával, hodj az Normafárul – ahun az annak idüjében az opéra háza énekves nője mind egyes évbe elénekvedt vala egy áriát nemes Bellini mester Norma cimü ínekes szini darabjábul, olly dagadt testvel, mellyen se az ditső karnagy, se az coloratur tenor törvínyen kivüli sarja, az az fattyva nem látszódék az maguk időjébön -, minél korábban elindulhassak utamra.
Unnan gyalogolék vala serény ügyekezettöl végig az pyros jelzísön hajnal pyrkadásátul egísz alkonyat leszálltáig azon telies napon át.
Az elsö kilomíterek edjszerüek s temposak valának folyvast egesz Pilis Szent Ivan kijes falujaig, ahun találék edj szíp pyros almát, mellynek örülék vala s megevém, s haladék továb az pyros s az sárga uton, melly sok helyüt meg szakada, s eltévelyedestűl félvén kerüngetüzetésre késztete engemet, mellynek okán fennen hangun kajabállám, hodj az erdészök idesanja hállyas, radjásch valagi, hodj szottjanna reá az ídös edj fijuk inkonzisztensen utjelet föstő hyjje fejire, hodj az fulladjon belé az anja husa byzhedt mélyébe.
Imigyen keringenék, több alkalommal is, melly miatt oszt sokat dzsoggingolék, béhozandván az lemaradvásomat.
Három kiabállást és legalább négy hudgyozzást követően meg érkezék az Pilis Szántóra, ahun láték edj vitzes írást edj falon, melly szerént kőműves munkák és utánfutó kő. Fejjem balra tartván olvasám e felíratot és röhögék, hodj emez kű vadjis költsönzés, az feliratban ollyan, mint amaz á az Micimackó Tilos az ájában, mikor fejjem vissza fordétván BUMM, erést bele ütközék edj bizonyos elöttem álló beton villany Oszlopba, melly ütközéstül sok pyros vér hirtelen kiserkent orrombul, s szám széliből, s én tenyerem élivel föltartva valék kénytelen kivárni, mig vírem megalvada, mivel papyr zjepi edjáltalán nem vala nálamnál.
Az müuton átjutván Pilis Szent keresztre, az Templommal szemküzti Felső kocsmába elfogyasztám maradék Sandwich-jeim, a nemes házbul való, ditső hazardeur, az azonos nevü angol Lord culturalis s culinaris hadjatékait. Ivék hozzájuk egy palackos sert meg egy kiss cupitza unicumot, s menék tovább fel az Dobugó Kűre, mellynek mélyén az füldünknek edj szüve dubog.
Menék, kaptaték az meredélyen, mikoron érezém, hodj halhatatlan lelköm gátjai fölszakadának, s az keserves könnyek között kérni kezdém az én edj élő Szent Istenömet, adna e erőt s akaratot fájdalmam leküzdésire, e Szent Nagy hedj leküzdésiben, s hodj minél okosabban s ügyesebben nevelhetném az én edjszülött Áron fijam, s birjam munkámat, mellyel segélhessem édös anját s öt az pízzel.
Kérlelém sirós hangon az én Istenömet, próbálja megbotsájtani az gonoszságot, mellyet az én egykorvolt Judit kedvesömmel tevék, hodj elváltunkkor nem meg könnyebvülést, ha nem gyötrődést s fájdalmakat hozék reája.
Kérém az én Uram, hodj kíméljen mög az Rák Betegség ujjabb támadásátul s kérém, óvja mög minden szerettömet minden földi és nem e világi gonoszságtul, betegségtül.
Majd hálátul eltelt zokogvást köszöném mög az én Uramnak, teremtőmnek, hogy élettel ajándékozá mög gyarló, ösztönlény lelkömet, s én képes lehetek beszívni ez hatalmas csuda-világ emez mindenféle illatját, s élvezhetém amaz hüs szellőt avadj égető napsugárt.
Idj megkönnyebvülvén immár könnyek nélkül érék föl Dobugó Kűre, ahunnan djors líptekkel iramodék emez Rám-szakadék s amaz dömösi Busz Megálló felé.
Szinte kocogék siettömbe, miközben szépen mondék Syát, jó napotot minden szembe igyekvőnek, kik erőst viszlaták vérverte ábrázatom, páran meg is kérdvén, van e bajom, de én csak fejem csóválva jelzém, hodj minden rendben.
Annak utána az tizennyolc tizenhetes buszt el is kapám és átizzadott ruhámban vacogva örülék az schauffeur által bekapcsolt fütésnek, meg fájdalmaimon s fáradtságomon tuli hatalmas meg könnyebvülésemnek.

Advertisements