Tudja János

by lucia

Tudja János, igazság szerint egy második, vagy inkább harmadik fiatalság maga nekem. Ezért sem kell nekem Magával találkoznom látja, hát a karácsonyi piros üveggömbbel se szoktak stoplisbakancsban fotballozni. Maga is tudja a lelke mélyén, hogy nekünk már csak ez a levelezés maradt és már csak ez a levelezés is bőven elég.
Ma itt járt a lányom, csupa szín, lélek, lendület – szerencsémre nem jön túl gyakran, csak a levegőt kapkodom mindig, ha átsöpör a lakáson, mint egy tornádó – kiszedte abból a vadrác macskámból a kullancsokat, megöntözte a magasan levő virágaimat és elmesélte az új kalandját, egy elvált fiatal apukát. Hát tudja mire gondoltam János, miközben hallgattam ezt a csitrit, pedig már ő is elmúlt harminc? Arra, hogy Édes Jó Istenem, milyen jó, hogy mi már túl vagyunk azon, hogy fájjon a szívünk.
Tudom, hogy Maga János ezt vitatja, de a lelke mélyén Maga is pontosan tudja, hogy már nem tudna egy lendülettel bevetődni a legmélyebb völgybe, hogy aztán fölszaladjon a túloldalon magasodó hegyoldalon egész a csúcsra, ahonnan még nagyobbat tántoroghat aztán lefelé.
Ráadásul megvolt nekünk is a magunk túrája, nem csak fel meg le, de minden lehetséges irányba, emlékszik ugye, hát hogyne emlékeznék. Nem is igen írogatnánk mai napság egymásnak, ha annak idején nem nézte volna annyira a lábamat a Margitszigeten, ha nem kért volna fel egy este tizenötször tvisztelni. Feketefehérek voltunk, emlékszik, a Maga szemüvegkerete az én szoknyám, a Maga nyakkendője, az én hajam, a Maga cipője. Fehér volt a bőrünk és még a fogunk is; akkor még igazán fehér volt minden fehér ing és fehér volt, bizony fehér volt a fehérnemű is. Nem, nem kezdem el, milyen jó világ volt az János. Hisz ha most lennénk annyi idősek, akkor ez lenne a jó világ. És maga bő nadrágot hordana, amiből kilóg a kockás glottnadrág-alsója, én meg szürke, szakadt és bő ruhák alá venném a méregdrága gyönyörű csipkét. Biztos ilyen tangát is hordanék. Jól is állna annyi szent. Na de elég ebből. Így is eleget zaklat ezzel, hogy nekünk újra kéne személyesen…
Hát nem kéne Kedves Jánosom. Jól van ez így ahogy van. Bizony, nagyon jól.

Advertisements