by lucia

Hogy mit együnk, hát együnk spagettit, jó, akkor nézzünk valami spenótot vagy halat, dehogy, hát spagetti, nem? De. Akkor paradicsom kell. Van nem paradicsomos is, áh apa, paradicsom. Az a spagetti. Jó, paradicsom, mondom megsemmisülve.
Csak hazaérünk valahogy. Aztán a németek csinálnak két gólt és jön a hiszti, mert mi hivatalosan a krisztiánóéknak drukkolunk, bár amikor a krisztiánóék a cselszit szívatták, akkor azt mondtuk, hogy a krisztiánó egy buta, na mindegy, jön a hiszti, és ordítjuk, hogy nem ér, nem ér, meg hogy apa, kapcsold ki. Nem, nem akarok megtanulni izgulni a csapatomért, buta apa, buta németek, kapcsold ki és hívd fel anyát, mert nem akarok nálad aludni. Nem érdekel, hogy rúgtak még egy gólt! Na jó, eszem egy kicsit, aztán fürdök, aztán megnyugszom, csacsogok, kérdezôsködök még egy kicsit és elalszom hamar. Apa meg rohadhat a saját mozgáshiányos depressziójában tovább, amíg el nem alszik, hogy megint valami kurva épületrôl álmodjon meg kísérleti kutyáról egy gyógyszerlaboratóriumban és azzal ébredjen, hogy még négy nap az elsô úszásig a varratszedés után.

Advertisements