zsempet

Azok ott hattyúk?

by lucia

Volt egy jóképű csávó Kecskeméten a lakótelepen, aki tökre úgy nézett ki, mint a Kiki, de az volt a véleménye a Kikiről, hogy jól néz ki de nem elég jó a hangja, bár amikor a Napóleon bulváros csajjal együtt énekeltek, az nagyon jó volt. Ez a csávó egyszer napokig csak azt énekelte, hogy komancséró…komancséró komancséró komancséró. (Aznap, de legalábbis abban a májusban volt ez, amikor elaludt egy ruszki katona a padon a mi házunk előtt, és valaki odatett egy pálcás Leó csokijégkrémet a feneke alá, és volt egy elég dilis gyerek, aki pont elbringázott az ébredező katona mellett a teleszkópos banánüléses bringáján, és ahogy lenézett, vidáman felrikkantott: szaros a gatya! és ezen nagyon röhögtünk én is a nagyokkal együtt, akikhez odaültem nézni, ahogy kanasztáznak.) Na azt a komancsérót meghallgatnám megint.

by lucia

Volt egy jóképű csávó Kecskeméten a lakótelepen, aki tökre úgy nézett ki, mint a Kiki, de az volt a véleménye a Kikiről, hogy jól néz ki de nem elég jó a hangja, bár amikor a Napóleon bulváros csajjal együtt énekeltek, az nagyon jó volt. Ez a csávó egyszer napokig csak azt énekelte, hogy komancséró…komancséró komancséró komancséró. (Aznap, de legalábbis abban a májusban volt ez, amikor elaludt egy ruszki katona a padon a mi házunk előtt, és valaki odatett egy pálcás Leó csokijégkrémet a feneke alá, és volt egy elég dilis gyerek, aki pont elbringázott az ébredező katona mellett a teleszkópos banánüléses bringáján, és ahogy lenézett, vidáman felrikkantott: szaros a gatya! és ezen nagyon röhögtünk én is a nagyokkal együtt, akikhez odaültem nézni, ahogy kanasztáznak.) Na azt a komancsérót meghallgatnám megint.

földnapja

by lucia

Egy nap kétszer alagút meg lánchíd az út közepén. Először futva a Vivicittán. Ötvenöt perc. Gyanúsan erős hajrá a végén, lehetett volna ötven is, de mindig ez van, nem merek nagyon menni a közepénél, pedig ott is kell. Meg hát olyan tömeg, hogy sokszor nem volt merre előzni. Aztán délután bringával még egyszer. Anyabringa gyereküléssel, benne gyerek, közértelőtt sör, utána kerthely, aztán hazafelé persze elalszik, hogy fél kézzel végig tarthatom fejét, ne fityegjen nagyon. Röhögünk olyanokon, mint az oviban frissentanult: hülgyem, táncolhatok a puncogójával? vagy önnek fütyögője van?, meg hogy milyen lenne, ha nem csak a bringások mennének egy irányba, hanem a házak is elkezdenének gurulni, meg a feliratok, meg a cigaretták kiesnének az emberek zsebéből és ők is, meg a fák is kiugranának a földből és ők is jönnének a bringások után ugrándozva. Meg hol van a lány, ugye a lány is ott lesz? A lányok szépek, szép a fenekük, de a latexesek nem annyira, mint a rendesruhások, akik nem olyanok, mintha bringások lennének. Színes harisnya, vagy sem? Jó azért a színes is. Hát még a necc. Fixi és Foxi. Olyan, mintha ez lenne a normális. Mint egy átlag hétköznap, amikor kocsi helyett mindenki bringával jön, és milyen jó ez így, lehet vigyorogni, beszélgetni, ismerkedni, és még gyors is piszkosul.