by lucia

Volt két tizenéves tegnap a hegyen. A Sas-hegyen, ahol sok sas lakik. Jöttek fölfelé a szikkadt sárt tapodva. A fiú ment elől, egy nejlonszatyor volt a kezében, átlátszott a szatyron a kóla meg az olcsó bor. A lány ment a fiú mögött, az ő kezében egy kosárlabda volt. Pufidzsekit viselt, rossz volt nézni a meleg napsütésben. Mindkettejükön melegítőnadrág volt. Biztos valami edzésről vagy meccsről lógtak el. A fiú nadrágja le volt csúszva a feneke közepéig, kilógott a fekete alsógatyája. Teljesen részeg volt és folyamatosan beszélt, a lány meg megállás nélkül nevetett rajta. Csak a hegy feléig mentek fel a bozótos részen, ott leültek egy kis füves részre. Amikor visszafelé jöttünk, a fiún már nem volt felső, de a térdig letolt nadrágját is azelőtt rángatta vissza magára, hogy odaértünk volna. Húszévesek vagyunk! kiabált ránk amikor melléjük értünk. Fehér volt a felsőteste, halottfehér, látszott rajta a hosszú tél. Semmi sem áll tőlem távolabb, mint a magamutogatás! tette hozzá továbbra is kiabálva. A lány nevetett.

Advertisements