pár felbôszült és ájtatos mondat

by lucia

Megnéztem a Passiót. Nem vagyok egyház tagja, nem tartom jó dolognak a vallást, de szerintem a Biblia szent szöveg, ami rengeteg embernek nagyon sokat jelent. Bizonyos kultúrákban a szent tárgyakat, helyeket, dolgokat tabu övezi, nevüket kimondani nem szabad, közel menni hozzájuk, látni ôket tilos. Nem értem, hogy a mi kultúránkban a Bibliát miért nem övezi ugyanilyen tisztelet. Nem értem, hogy egy magát hívônek nevezô ember hogy meri venni a bátorságot és filmre vinni bármit is belôle. Mindegy, hogy a Passió milyen, a probléma ott kezdôdik, hogy van. Hogy lehet ilyen mélyre profanizálni ennek a szent szövegnek pont ezt a részét? Hiszen ez emberek millióinak jelent mindent.
A sokkal rosszabb az, hogy a film hatásvadász, üres, tele olcsó dramaturgiai és vizuális fogásokkal, klisékkel, csöpög belôle Hollywood („Szent Erdô”) és kurvára manipulatív. Nem csak a zsidó fôpapok ábrázolásában (akik aztán tényleg marhára megkapják eléggé öcélúan). Az egész baromira manipulatív és nagyon-nagyon-nagyon hatásvadász. Rossz. Egy közepes amerikai film jó nagy PR-lufival. Ez lett Krisztus szenvedésébôl 1961 év alatt. („Krisztus szenvedése? Á! Ki nem látta haver! Tök szarul volt megcsinálva a csávón a sok mûseb. A Mátrix három. Az király volt! Krisztus szenvedése gagyi baze.”) Köszi Mel. Köszi szépen. Minden hívô és a magam nevében is.
Az elmúlt néhány évben lassan elkezdtem olvasni a Bibliát, fôleg a négy Evangéliumot, meg Pál leveleit. Dogmák nélkül, kíváncsian, de nem a kívülálló kíváncsiságával, hanem talán keresve a hitet, mindenképp tisztelettel, a megértés (vagy Megértés) vágyával. Lett valamilyen kapcsolatom az Új Testamentummal, még ha meghatározhatatlan és törékeny is, de a hit és valamiféle istenkép felé mutató. Most, a film után olyan érzésem van, mintha a film egyetlen és legfôbb célja az lett volna, hogy ezt a kapcsolatot tönkretegye, bemocskolja és lemossa a saját szaros levével. És rendben van, én nem hagyom, figyelek, vigyázok, próbálok gondolkodni, nem manipulálódok. De vajon hány ilyen bimbózó viszonyt változtatott meg ez a film? Azért kurvabátor ez a Mel Gibson, hogy így, két évvel egy jó kis „mindenkit lelövök, megbaszok, szétverek aztán fogom a lóvét és lépek a gecibe” filmje után sitty-sutty csinált egy másikat, ami a világ népessége jó részének lelkébe baszkurál kôkeményen bele.

Advertisements