by lucia

Rengetegen voltak ma edzésen. Most már nem körökben megyünk, hanem egyénileg kínlódik mindenki, az edzés elején egyre több a futómunka. Kezd „levegôsebb” lenni a dolog, alapozásnak vége, jöhet a futás. Végül is talán négy-öt edzést hagytam ki az egész terem idôszakban. Mennyire szar, hogy ennek ellenére, sehol sem vagyok gyorsaságban négyszázon belül. Soha nem is leszek. Mondjuk a nagy kemény indiánoknak, akikkel mondjuk az elsô két háromszázast még bírom, de utána kész vagyok, a vízben tudnék mutatni dolgokat.
Elég vicces, hogy pont ez a két dolog, az atlétika meg az úszás ami lett nekem. Ennél különbözôbb dolgokat el sem tudok képzelni. És valahogy mégis jók együtt.

Advertisements