by lucia

Elolvastam egy cikket a hvg online-on a blogról,Leila Zetor volt oly kedves és belinkelte. Rá kellett jönnöm, hogy csajblogot írok. És anyám még nem is tudja.

(Mint kiderült, a pasiblogban a pasi az aktualitásokra rezonál. Mostanában rezzentem is egyet, mikor hallottam, hogy a jobbak vagyis maga a Keresztény Magyarország (mily keresztényien szerény elnevezés ez a Jobbik, nem?) tüntetett Károlyi Mihály szobránál, hogy ha neki lehet, akkor kapjon Teleki gróf is. Az jutott eszembe, mily nemes és keresztényi szándék tényleg szobrot állítani Telekinek, aki annak idején egy a témával kapcsolatos parlamenti (igen, ugyanaz az épület) beszédében bevallotta, egész pályája során hitte és terjesztette azokat az eszméket, amelyek a zsidó törvények alapjául szolgálnak. (Eszembe is jutott hirtelen az a szegény hülye zsidó Jézus Krisztus, hogy vajh mit mondott volna, amikor nem mehet be edzeni a sportusziba, vagy elôadásra az egyetemre…Miyen lenne a Biblia, ha huszadik századi sztorik alapján írták volna? Megdobnak cyklon bével dobd vissza… Mivel?) Arra gondoltam, szerintem eme Igaz Magyar mozgalmároknak, még ha e Szent Ügy (mármint a Teleki szobor felállítása) kudarcot is vall (a judeobolsevikfasisztagazemberek aknamunkája és népírtó, magyarellenes politikája miatt persze, ami mögött természetesen a Nemzetközi Zsidó Összeesküvés ármánya munkál), még mindig megmarad egy hatalmas elégtétele: családi és elvtársi körben nyugodtan elhangozhat a mondat: Szörnyû, hogy Nyíregyházára már csak a Telekibôl megy intercity.)

Igen, ha ez a taxonómiája a dolognak, akkor csajblogot írok. És amúgy meg, ha olyan igazán nagyon rezonálnék az aktualitásokra, akkor valszeg már rég megfogtam volna a családomat és a csajom orvosi diplomáját lengetve kivándoroltam volna Új Zélandra, hogy soha többet ne írjam be egy gépbe se, hogy ponthu. De ez a hazám, itt tudok élni egyedül, és igen, itt vannak ezek a számomra visszatetszô jelenségek, és igen, már rég lemondtam róla, hogy akár vitatkozzam is azokkal, akik ezeket választják.
Persze lehetne igazi aktuális blogot írni, mint a Big Smoker (bulvártémában a legjobb) vagy, mint a Beyond Nen Iraq (ami messze az egyik legjobb elemzô cucc, amit olvasni lehet), de én történetekben élek. Ahogy Late Bland, belle és a menedzser is. Sok, kicsi történetben, amiket jó leírni. Van, aki linkekben gondolkodik, mint ôk és ôk, van aki képekben, mint ôk, és mondjuk ô. A sok blogban az a közös, hogy mindegyik más. Nincs két egyforma. és mindegyik alkotó tevékenység eredménye. Nem kanonizált, és nem is kanonizálható, anonim irodalom. A cikkben vázoltaknál szerintem kicsit több és érdekesebb. Bár, “Then again, I’m a reader…” ahogy örök kedvencem, Mr. Hicks mondta volt.

Advertisements